A devizakölcsönökről nemrégiben jogi véleményt küldött az Alkotmánybíróságnak Trócsányi László igazságügyi miniszter. A tárcavezető szerint a fogyasztói hitelszerződések kapcsán elfogadott adósmentő törvény olyan régi európai szabályokat vett át, amelyek 2004-es uniós csatlakozásunkkal a magyar jogrendszer részévé váltak. A miniszter hangsúlyozta: a szabályozás célja az volt, hogy a több százezer fogyasztónak ne kelljen külön-külön évekig pereskednie, hanem néhány tucat eljárásban, rövid időn belül dőljenek el a vitás kérdések. Trócsányi László levele kiemeli: a pénzügyi intézmények nem törekedtek arra, hogy a jóhiszeműség és a tisztesség elvének megfelelően megteremtsék a jogok és a kötelezettségek egyensúlyát a szolgáltató és a fogyasztó között.
A korábbi terveknek megfelelően szerdán dönthet az Országgyűlés a bankok elszámoltatásáról szóló törvényjavaslatról. A jogszabály eredményeképpen – Orbán Viktor miniszterelnök korábbi tájékoztatása szerint – akár harmadával is csökkenhetnek majd a devizahitelesek törlesztőrészletei. A javaslat ugyanis pontosan szabályozza, hogy a pénzintézeteknek mikor és hogyan kell elszámolniuk a korábban már tisztességtelennek kimondott árfolyamrés és egyéni szerződésmódosítások miatti túlfizetésekkel. Ez egyaránt érinti a deviza- és forinthiteleseket is. Az MSZP csak a heti frakcióülésén dönti el, hogy támogatja-e a szabályozást, Gúr Nándor szerint várhatóan igennel voksolnak majd. Ugyancsak szerdán választhatja meg a parlament az új alkotmánybírákat: Czine Ágnest, Sulyok Tamást és Varga Zs. Andrást. A szocialisták közölték, nem vesznek részt a parlament igazságügyi bizottságának hétfői ülésén, amelyen meghallgatják az alkotmánybíró-jelölteket. (K. M.)
