Mostanáig az elsőfokú eljárásra kizárólag illetékes Fővárosi Törvényszék birkózott a banki devizaperekkel a július elején elfogadott első adósmentő törvény alapján. Hamarosan bekapcsolódik azonban az ügyintézésbe a Fővárosi Ítélőtábla, s – egy másik szálon – az Alkotmánybíróság is. Mint a Fővárosi Törvényszék sajtóirodájától megtudtuk, eddig tizenöt elsőfokú ítélet ellen jelentettek be fellebbezést a résztvevők: 12 kérelmet a hitelintézetek nyújtottak be, hármat pedig az alperesként szereplő magyar állam. A jogszabály alapján a táblabíróságnak a tárgyalást tizenöt napon belüli időpontra kell kitűznie, mégpedig úgy, hogy az ügyfelek három nappal korábban értesüljenek az ellenfél kérelméről. A másodfokú ítéletet legkésőbb a harmincadik napon hirdetheti ki a bíróság.
Eddig egyébként a négyszáz hazai pénzintézet közül összesen 79 perelte be az államot, azt állítva, hogy általános szerződési feltételei nem voltak tisztességtelenek. Az ügyek többségét az állam nyerte meg, néhány hitelintézet viszont részleges sikert könyvelhetett el.
A pénzügyi szervezetek kérésére a törvényszék négy ügyben kereste meg az AB-t azzal az indoklással, hogy a jogszabály, amely a perlésnek erre a módjára lehetőséget adott, nincs összhangban az alaptörvénnyel és a nemzetközi rendelkezésekkel.
Értesülésünk szerint az AB megkezdte a devizaügy előkészítését, a testületnek ugyanis a törvényszéki megkeresésekre kilencven napon belül válaszolnia kell. Az előadó bíró a polgári jog professzora, a szerződések jogának szakértője, Lenkovics Barnabás lehet. Az ügy bonyolultsága miatt döntés november végén, december elején várható. Figyelembe kell venni azt is, hogy a testületben szeptember végén és novemberben személycsere lesz: hivatalba lép három új alkotmánybíró. Az AB-t egyébként – alkotmányjogi panasszal – maguk a pénzügyi intézmények is megkereshetik, de majd csak akkor, amikor ügyük jogerősen lezárul. Ehhez az szükséges, hogy a törvényszék után az ítélőtábla és a Kúria is határozatot hozzon a júliusi, első adósmentő törvény alapján. A jogszabályból az következik, hogy a Kúria az év végéig ítélkezhet az ügyben. Ha a pereket az állam nyeri meg, s az egyoldalú kamatemelés ezzel jogerősen érvénytelenné válik, a fogyasztók, az adósok rövid időn belül hozzájuthatnak az alaptalanul kifizetett pénzükhöz.
A devizakölcsönökről nemrégiben jogi véleményt küldött az Alkotmánybíróságnak Trócsányi László igazságügyi miniszter. A tárcavezető szerint a fogyasztói hitelszerződések kapcsán elfogadott adósmentő törvény olyan régi európai szabályokat vett át, amelyek 2004-es uniós csatlakozásunkkal a magyar jogrendszer részévé váltak. A miniszter hangsúlyozta: a szabályozás célja az volt, hogy a több százezer fogyasztónak ne kelljen külön-külön évekig pereskednie, hanem néhány tucat eljárásban, rövid időn belül dőljenek el a vitás kérdések. Trócsányi László levele kiemeli: a pénzügyi intézmények nem törekedtek arra, hogy a jóhiszeműség és a tisztesség elvének megfelelően megteremtsék a jogok és a kötelezettségek egyensúlyát a szolgáltató és a fogyasztó között.
A korábbi terveknek megfelelően szerdán dönthet az Országgyűlés a bankok elszámoltatásáról szóló törvényjavaslatról. A jogszabály eredményeképpen – Orbán Viktor miniszterelnök korábbi tájékoztatása szerint – akár harmadával is csökkenhetnek majd a devizahitelesek törlesztőrészletei. A javaslat ugyanis pontosan szabályozza, hogy a pénzintézeteknek mikor és hogyan kell elszámolniuk a korábban már tisztességtelennek kimondott árfolyamrés és egyéni szerződésmódosítások miatti túlfizetésekkel. Ez egyaránt érinti a deviza- és forinthiteleseket is. Az MSZP csak a heti frakcióülésén dönti el, hogy támogatja-e a szabályozást, Gúr Nándor szerint várhatóan igennel voksolnak majd. Ugyancsak szerdán választhatja meg a parlament az új alkotmánybírákat: Czine Ágnest, Sulyok Tamást és Varga Zs. Andrást. A szocialisták közölték, nem vesznek részt a parlament igazságügyi bizottságának hétfői ülésén, amelyen meghallgatják az alkotmánybíró-jelölteket. (K. M.)
