Balog Ádám szerint több tényezőt is figyelembe kell venni az MNB monetáris politikai mozgásterének értékelésénél. A jegybank 2012 augusztusa és 2014 júliusa között jelentős mértékű, 490 bázispontos kamatcsökkentést hajtott végre, illetve további, nem konvencionális eszközökkel – Növekedési hitelprogram, önfinanszírozási program – segítette a gazdaság válságból való kilábalását, az inflációs cél elérésének veszélyeztetése nélkül, mondta az alelnök. Hozzáfűzte: a hazai folyamatos lazítási ciklussal szemben Lengyelországban és Romániában tartósabb ideig változatlanok maradtak a monetáris kondíciók, és csak az elmúlt hónapokban merült fel ismét a lazítási ciklus folytatása.
Az alelnök emlékeztetett: a szeptember végén megjelent inflációs jelentésben a monetáris tanács úgy ítélte meg, hogy a jelenlegi monetáris kondíciók fenntartása mellett az infláció középtávon a céllal összhangban alakulhat. Az MNB folyamatosan figyelemmel kíséri a makrogazdasági folyamatok alakulását és a nemzetközi pénzügyi piaci fejleményeket. A monetáris politika vitelére alapvetően az inflációs kilátások érdemi és tartós megváltozása lenne hatással – hangsúlyozta Balog Ádám.
A várttól elmaradó szeptemberi adatnak az inflációs kilátásokra gyakorolt hatását egyelőre nehéz megítélni, a szeptemberi előrejelzés alappályája negatív tartományba jelezte az inflációt szeptemberre. Míg a havi inflációs adatok előrejelzését természetes bizonytalanság övezi, a várttól eltérő elmozdulások hónapról hónapra ellensúlyozhatják egymást – hívta fel a figyelmet Balog Ádám. Elmondta, hogy az előző év azonos időszakához képest –0,1 százalékos harmadik negyedéves infláció csak enyhén maradt el a várttól. Az elmúlt hetek eseményei és beérkező adatai így nem befolyásolták érdemben a hazai monetáris politika mozgásterét.
Az infláció 2014 végére pozitív tartományba emelkedhet a tavaly novemberi szabályozott energiaár-csökkentés hatásának kifutásával párhuzamosan. A makrogazdasági kilátásokat átfogóan a decemberi inflációs jelentésben értékeli újra a jegybank – jelezte az alelnök. Kiemelte egyben, hogy az MNB-nek nincs árfolyamcélja, ezért tartózkodik az árfolyam közvetlen befolyásolásától. „Az árfolyam alakulása közvetve, alapvetően az inflációs és reálgazdasági kilátásokra gyakorolt hatásán keresztül befolyásolja a monetáris tanács helyzetértékelését. Az inflációs és reálgazdasági kilátások szempontjából a hosszabb távú árfolyam-tendenciák a meghatározók” – emelte ki Balog Ádám.
A Magyar Nemzeti Bank alapkamatának jelentős további csökkentését jósolták hétfői helyzetértékelésükben londoni pénzügyi elemzők a legutóbbi magyarországi inflációs adatok alapján. A Commerzbank – az egyik legnagyobb európai pénzügyi szolgáltató – elemzői Londonban ismertetett napi devizapiaci körképükben úgy vélekedtek: az éves összevetésű fogyasztói árindex szeptemberben mért 0,5 százalékos visszaesése „erőteljes jelzés” arra, hogy módosulhat az MNB monetáris politikája. A múlt hónapban ugyanis nemcsak a teljes kosárra számolt éves infláció zuhant mélyen negatív tartományba, de a maginfláció is meredeken lassult. „Pontosan erre a jelzésre vártunk annak megjóslásához, hogy a monetáris tanács retorikájának változnia kell” – hangsúlyozták a Commerzbank elemzői. A ház hétfői előrejelzése szerint az alapkamat a jelenlegi 2,10-ről 1,70 százalékra csökken 2015 első negyedéig.
