A miniszter szavaiból kiderült, hogy az NGM átszabta a kis- és középvállalkozói (kkv-) szektornak megnyíló pályázati keretet: 8,5 milliárd forint áll rendelkezésre a technológiai korszerűsítésre, a külpiaci megjelenést támogató pályázatok kerete pedig 1,5 milliárd lesz. Korábban Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára azt közölte, hogy 5-5 milliárd forint lesz a két keret.
A kormány döntése alapján a pályázatok már az uniós jóváhagyás előtt megjelennek a központi költségvetés kockázatára; elsősorban olyan kiírásokról van szó, amelyeket 99 százalékos valószínűséggel jóváhagy majd az Európai Bizottság – hangsúlyozta a miniszter.
A nemzetgazdasági tárca által kiírandó öt pályázatról szólva Varga Mihály ismertette: a fiatalok vállalkozóvá válását 4 milliárd forinttal támogatják, a kis- és középvállalkozások technológiai korszerűsítésére 8,5 milliárd forintot különítettek el, az ifjúsági garanciaprogram kerete 40 milliárd forintos, a kereskedelem fejlesztésére és a piacnyitás támogatására szóló pályázatok induló kerete 1,5 milliárd forint, a munka és a magánélet összehangolására, a rugalmas foglalkoztatás elősegítésére szolgáló kiírás kerete pedig 4 milliárd forint.
Magyarország az új uniós költségvetési ciklus egyik legnagyobb nyertese. A korábbi hétéves időszakhoz képest jelentősebb támogatás áll rendelkezésre, 2014–2020 között 34 milliárd euró, ezzel Magyarország az egy főre vetített uniós forrásokat tekintve a második helyen áll a 28 uniós tagország között – mondta a nemzetgazdasági miniszter.
Hozzátette: míg az előző hétéves periódusban minden magyar emberre 660 ezer forint uniós támogatás jutott, addig ebben a ciklusban 712 ezer forint lesz az egy főre jutó támogatási keret. Korábban az uniós források 16 százaléka ment gazdaságfejlesztésre, 2014–2020 között viszont 60 százalékot fordítanak gazdaságfejlesztési célokra – emlékeztetett Varga Mihály.
A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) a gazdaságfejlesztés egészére kiterjed, a kutatás-fejlesztésre, a kis- és középvállalkozások támogatására, a munkahelyteremtésre, tehát olyan területeket érint majd, amelyek alapvetően szükségesek a magyar gazdaság növekedésének megerősítéséhez, a stabil növekedés eléréséhez – fejtette ki a miniszter.
A kis- és középvállalkozások számára 467 milliárd forint lesz a keretösszeg, foglalkoztatási programok megvalósítására több mint 600 milliárd forint jut majd, a kutatás-fejlesztési keret pedig mintegy 500 milliárd forintos lesz a következő hét évre – ismertette.
Rákossy Balázs, az NGM európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkára elmondta: a fiatalok vállalkozóvá válását segítő pályázat – mely a 18-24 év közötti fiatalok felkészítését támogatja saját vállalkozásuk indítására – maximális, 90 százalékos támogatási mértéket tesz lehetővé. A pályázat első fázisát indítják el a jövő héten, amikor azok a munkaügyi szervezetek jelentkezhetnek, amelyek képzéssel és egyéb szakmai támogatással segítik a fiatal munkavállalókat – közölte az államtitkár.
A munka és a magánélet összehangolását segítő pályázatnál a maximális támogatás mértéke akár a 100 százalékot is elérheti, az összeg 2-15 millió forint között lehet. A program célja, hogy segítse a kisgyermeket nevelő szülők, illetve egyes speciális helyzetben lévő csoportok munkaerőpiacra való sikeres visszatérését rugalmas munkaidő alkalmazásával.
Az ifjúsági garanciaprogram lényege, hogy a foglalkoztatási szolgálaton keresztül képzési vagy elhelyezkedési segítséget kaphassanak azok a 15-24 év közötti fiatalok, akik nem tanulnak, illetve nem dolgoznak. A foglalkoztatási szolgálatok speciális, személyre szóló segítséget fognak nyújtani a rászoruló fiataloknak, az uniós támogatásra a munkaügyi szervezet pályázhat – ismertette Rákossy Balázs.
Glattfelder Béla, a tárca gazdaságszabályozásért felelős államtitkára elmondta: a kis- és középvállalkozások ipari kapacitásbővítését támogató pályázat során elnyerhető forrás 10–100 millió forint közötti összeg, a vissza nem térítendő támogatás maximális aránya a beruházással megvalósult érték 50 százaléka. A támogatást a feldolgozóiparban működők vehetik igénybe.
A piacnyitás támogatására megjelenő kiírás elsősorban a külföldi vásárokon való megjelenést segíti, azoknál a vállalkozásoknál, amelyek magas feldolgozottságú, végfogyasztásra szánt termékeket állítanak elő. Az elnyerhető támogatás 3–7,5 millió forint közötti összeg – ismertette az államtitkár.
„Azt szeretnénk, ha ők adnák az ország törzsét, ők tartanák meg egyfajta gazdasági gerincként ezt az országot” – ezt Orbán Viktor miniszterelnök mondta a kkv-kal kapcsolatban szeptember 26-án. Mint a kormányfő rámutatott: meg kell többszörözni a jelenleg két-háromezer, a külföldi piacokon is eladható terméket előállító vállalkozások számát. A miniszterelnök ennek kapcsán nyomatékosította, a következő uniós költségvetési ciklusban a Magyarország számára rendelkezésre álló források nagyobb részét – a gazdaságfejlesztés jegyében – a kis- és közepes vállalkozásokhoz kell eljuttatni. Vélekedése szerint ahhoz, hogy Magyarország „bombabiztos” gazdaságnak legyen tekinthető, 12-13 ezer, exportképes, magyar kézben lévő kkv kellene.
A 2014–2020 között érkező uniós források felhasználásának keretét jelentő partnerségi megállapodás dokumentumait szeptember 11-én vette át Orbán Viktor miniszterelnök; az operatív programok a részleteket, a konkrét intézkedéseket vázolják fel.
