Széles választékú vegyeskereskedést is nyithatna a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) azokból a termékekből, amelyeket az elmaradással küzdő vállalkozásoktól foglaltak le a hatósági emberek. Az utóbbi hónapokban például ruházati szállítmányok és különféle híradástechnikai termékek kerültek a szervezethez, de fűmag, indiai ásvány, pörgetős játékgép vagy éppen több tucat tornazsák is szerepelt az elvont áruk között. Korábban kutyapórázok, cégektől elvett oxigénpalackok és dekorációs eszközök is voltak a listán. Mindezek mellett számos jármű is arra vár, hogy árverésen valaki megvásárolja az adóhatóságtól.
A legnagyobb fogásokra azonban mégsem így tett szert a hatóság. Az adóvégrehajtók leginkább annak a tavaly bevezetett módszernek az előnyeit igyekeztek kihasználni, amelyik elektronikus kapcsolatot alakított ki az adóhivatal és a hazai bankrendszer résztvevői között. Ennek kapcsán a NAV szóvivője érdeklődésünkre arról számolt be: idén több mint nyolcvanezer lényeges banki információhoz jutott hozzá a hivatal. A szervezet elsősorban arról szerezhet ilyen keretek között tudomást, hogy az egyes adótartozást felhalmozó magánszemélyek melyik banknál vezetik a számlájukat, hol tartanak különféle megtakarításokat, hol fialtatják bankbetétjüket – magyarázta Kis Péter András. A rendszer lényegéről szólva azt mondta: korábban a NAV munkatársai levélben, postai úton keresték meg a honi pénzintézeteket. A küldemények kézbesítése, majd a válaszok beérkezése hosszabb időt vett igénybe és érdemi kiadást okozott, ráadásul nem lehetett minden hátralékos esetében a több mint száz hazai pénzügyi intézménynek levelet küldeni. Ma ugyanakkor csupán néhány kattintás, és valamennyi bankhoz befut a hivatal kérdése, s a válaszokra is rövid úton számítani lehet. A módszer segítségével negyven százalékkal több inkasszót adott ki a NAV a magánszemélyek ügyében indult végrehajtási eljárásokban.
Az elektronikus rendszer abban is segít, hogy az adóhivatal tudomást szerezhessen arról, van-e az érintett polgárnak munkabére. Erről szólva a szóvivő közölte: idén kilenc hónap alatt nagyjából 120 ezer esetben próbált kisebb-nagyobb összegeket elvonni a hivatal az adósok munkabéréből, más jövedelméből. A NAV negyvenezer alkalommal nem járt sikerrel, az érintetteknek ugyanis nem volt legális keresete. Más ügyekben viszont kifejezetten nagy összegek szerepeltek – egyszer például 221 millió forintról szólt a hatósági tiltás.
Kis Péter András a cégek köztartozásairól is említést tett. Mint elmondta, elsőként az elmaradás önkéntes lerovására próbálják meg rávenni a gazdasági szereplőket, mégpedig úgy, hogy fizetési felszólításban hívják fel az érintettek figyelmét az átutalás elmaradásának következményeire. – Kilenc hónap alatt 184 ezer felszólítást postázott az adóhivatal, nagyjából tízezerrel többet, mint tavaly – tájékoztatott a szóvivő. A legális gazdasági folyamatokban valóban részt vevő, ténylegesen működő cégek összes adótartozása – az egy évvel korábbi értékhez képest – tíz százalékkal csökkent. Az adat hátterében az inkasszók számának növekedése húzódik meg.
A NAV eljárásai során ingatlanokat is lefoglalt. Általában lakásokat, családi házakat, üdülőket von el adótartozás miatt a szervezet. Tíz esetből rendszerint legfeljebb csupán egyben volt szó ipari, gazdasági, üzleti célra használt ingatlanról. Az utóbbi hónapokban azonban egy korábban iskolaként működő, magántulajdonban lévő négytantermes épület, s egy rendelőintézet egyik helyisége kapcsán is intézkedett az adóhivatal.
