Némileg javult a gyermekes háztartások jövedelmi pozíciója, azonban egy főre jutó jövedelmük továbbra sem éri el az átlagjövedelmet. A legkedvezőtlenebb helyzetben a három- és annál több gyermekesek, valamint a gyermeküket egyedül nevelő szülők voltak, esetükben az egy főre jutó éves nettó jövedelem 624, illetőleg 766 ezer forint volt, ez az országos egy főre jutó átlagjövedelemnek csupán a 61, illetőleg 74,4 százalékát teszi ki – állapítja meg a KSH háztartások életszínvonaláról szóló kiadványa. (A KSH jelentéséről itt írtunk korábban.)
A gyermeket nevelő családok 36,3, a gyermekteleneknek pedig 25,7 százaléka volt kitéve a szegénység és kirekesztődés kockázatának 2013-ban. Mindkét háztartástípus helyzete javult az előző évhez képest, hiszen egy évvel korábban 37,9, illetőleg 28,6 százalék volt ez az arány. A legnagyobb kockázatnak az egyszülős háztartások vannak kitéve, amelyeknek 61,5 százalékát érinti a szegénység kockázata. Ők képezik az egyetlen olyan csoportot, ahol nőtt a szegénység kockázatának aránya, 2,2 százalékponttal 2012-höz képest. Az egygyermekes családoknak csupán 27,4 százaléka veszélyeztetett az egy évvel korábbi 31 százalékhoz képest, a kétgyermekesek esetében ez arány egy év alatt 27,8-ről 24,5 százalékra mérséklődött. A három- vagy többgyermekes családok 48,4 százaléka van kitéve kockázatnak, ez csaknem ötszázalékos csökkenést jelent a korábbiakhoz képest.
Valamennyi szegénységi mutató tekintetében a gyermekek tartoznak a legveszélyeztetettebb csoportba, körükben az országos átlagnál 10 százalékponttal magasabb a kockázatnak kitettek aránya. Ennek egyik oka, hogy a szegényebb háztartásokban több a gyermek, a másik, hogy a kisgyermekes háztartások többségében az anya nem dolgozik. Az életkor előrehaladtával a szegénységi kockázat fokozatosan csökken, a 65 év feletti korosztályban már jóval átlag alatti. A nyugdíjas háztartások egy főre jutó nettó jövedelme 1 157 000 forint, ami 13 százalékkal magasabb az országos átlagnál.
A jövedelmi szegénység mellett a kirekesztődés másik fontos dimenziója az anyagi depriváció, amely az alapvető javakhoz, szolgáltatásokhoz való elégtelen hozzáférést méri. Akit a vizsgált 9 tétel közül legalább négy jellemez, az súlyosan depriváltnak számít. 2013-ban a lakosság 23,9 százalékát érintette a súlyos anyagi nélkülözés, ez 2,9 százalékponttal alacsonyabb, mint egy évvel korábban. Szinte valamennyi mutató esetében csökkent a nélkülözők aránya: míg két éve még a háztartások 13,7 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nincs elég pénze lakása megfelelő kifűtésére, addig tavaly 11,7 százalék mondta ezt. A háztartások 27,2 százaléka közölte, hogy kétnaponta legalább egyszer nem jut hús az asztalra, 2012-ben ez arány még 33 százalék volt. Egyhetes üdülésre a háztartások 59,6 százalékának nem jutott pénze, ez hétszázalékos csökkenést jelent 2012-höz képest.
