Kiemelte: a vállalkozások várakozásai is mutatják, hogy a magyar gazdaság növekedési pályára állt, ugyanakkor a megkérdezettek kockázati tényezőnek tartják a nemzetközi környezet alakulását, például a német gazdaság növekedésének mérséklődését, az orosz–ukrán konfliktus elhúzódását, illetve a hazai szabályozási rendszer bizonytalanságát.
A MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (MKIK GVI) októberben 34. alkalommal készítette el vállalati vezetők megkérdezésével féléves konjunktúrajelentését. A felmérés szerint az MKIK GVI konjunktúramutató összetevői az építőipar kivételével valamennyi komponensben javultak. Parragh László felhívta a figyelmet arra, hogy a versenyszektorban működők jelentős munkaerő-felvételt jeleztek a következő fél évben, a felmérés tizenhét éve alatt nem mértek ilyen magas arányt – jegyezte meg. Szerinte a munkaerő iránti jelentős érdeklődés mögött az áll, hogy a termelés növekedésében gondolkodnak a versenyszféra szereplői.
Ismert, Czomba Sándor egy csütörtöki konferencián arról beszélt, hogy mintegy tizenegy hónapja nő a foglalkoztatás Magyarországon. A növekedés döntő többségét a versenyszféra adja – a Nemzetgazdasági Minisztérium szakképzésért és munkaerőpiacért felelős államtitkára.
A felmérés szerint kedvezőbb üzleti klímával, nagyobb kapacitáskihasználtsággal is számolnak. Az üzleti várakozások mutatója az ipari vállalatok körében érte el a legmagasabb, 36 pontos értéket, a külföldi tulajdonban lévő exportorientált cégek fogalmazták meg a legpozitívabb kilátást – ismertette a kamara elnöke. Kérdésre válaszolva Parragh László elmondta, hogy a gazdaság növekedése egyre inkább belső forrásokra – például a lakossági megtakarításokra, a fogyasztás bővülésére – épül, és olyan irracionális elemek kerültek ki, mint az önkormányzati hitelek növekedésének lehetősége.
Újságírói érdeklődésre közölte: a kamara elnöke szerint a Magyarországgal szemben tapasztalható külföldi kedvezőtlen megnyilvánulásoknak általánosságban bizalomrontó hatása van, viszont a vállalati vezetők számítása szerint még mindig érdemes itt befektetni, ezt jelzi, hogy a német vállalatok jelentős része visszaforgatja a termelésbe nyereségét, és továbbra is befektetési célpontként kezelik az országot.
Mind a foglalkoztatottak számát, mind pedig a munkanélküliségi rátát tekintve tovább javult a helyzet a harmadik negyedévben a KSH adatai szerint. A foglalkoztatottak száma megközelítette a 4,182 milliót a harmadik negyedévben, a munkában állók száma 192 ezerrel nőtt az egy évvel korábbihoz képest – jelentette szerdán a Központi Statisztikai Hivatal. A foglalkoztatottak létszáma 4,8 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakit. A foglalkoztatási arány a 15–74 éves korosztályban 2,8 százalékponttal, 55,1 százalékra javult egy év alatt, ezen belül a 15–64 éves korosztályban 62,8 százalékos volt, 3,6 százalékponttal magasabb, mint a tavalyi harmadik negyedévben.