3,2 százalékkal nőtt a magyar GDP

Az előző negyedévhez viszonyítva 0,5 százalékos az emelkedés. Továbbra is Európa éllovasai között vagyunk.

A termelési oldalon a feldolgozóipar 6,2, az építőipar 11,6 százalékos éves összevetésű növekedése táplálta az emelkedést. Ugyanakkor mindkét területen lassult a növekedés üteme a második negyedévi 8,2, illetve 20,9 százalékhoz képest. A mezőgazdaság teljesítménye viszont 10,8 százalékos éves emelkedést mutatott az előző negyedévi 5,3 százalék után.

A szolgáltatószektorban a hozzáadott érték növekedése továbbra sem éri el az átlagot és 1,7 százalékra lassult a második negyedévi 2,1 százalékról. Az ipar teljesítményével összhangban a szállítási-raktározási szolgáltatások terén 4,4 százalékos növekedést mért a statisztika az előző negyedévi 2,5 százalékot követően. A kereskedelem, gépjárműjavítás, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás terén 3,0 százalékos volt a növekedés, alig alacsonyabb az előző két negyedévi 3,2 és 3,6 százaléknál.

A pénzügyi, biztosítási tevékenység teljesítményének 2010 eleje óta tartó visszaesése a harmadik negyedévben 0,9 százalékos volt, mivel a vállalatok növekvő hitelfelvétele továbbra sem tudta ellensúlyozni a lakossági hitelek csökkenését, a biztosítási szerződések száma pedig nagyjából megegyezett az előző év azonos időszakáéval. A harmadik negyedévi 3,2 százalékos GDP-növekedéshez az ipar 1,1, az építőipar 0,4 százalékponttal járult hozzá, amihez a szolgáltatószektor 0,7, a mezőgazdaság pedig 0,6 százalékpontot tett hozzá.

A Fidesz szerint a KSH adatai ismét azt igazolják, hogy Magyarország jó úton jár, a magyar gazdaság mutatói egyre jobbak.

A gyorsuló gazdasági növekedés, az ipari termelés és a beruházások növekedése egyaránt segíti a magyar családok és vállalkozások megerősödését és a további munkahelyteremtést – írta reagálásában a Fidesz sajtóirodája. Közleményük szerint a következő években a Fidesz-kormány célja a stabil és tartós növekedés biztosítása.

A felhasználási oldalon a beruházások 13,2 százalékkal emelkedtek a KSH jelentése szerint. Erőteljesen emelkedett mind az építési, mind a gépberuházások volumene a nagyobb súlyú ágazatok közül elsősorban a feldolgozóiparban, valamint a szállítás, raktározás területén, de nőttek a beruházások a közigazgatásban és a védelmi téren is.

A külkereskedelmi forgalomban folyó áron 685 milliárd forint aktívum keletkezett, az összes export 7,9, az import 11,0 százalékkal emelkedett. Az exportét meghaladó importnövekedési ütem miatt a külkereskedelem 1,7 százalékponttal fékezte a gazdasági növekedést a harmadik negyedévben. Ezzel szemben viszont a bruttó felhalmozás 4,0 százalékponttal növelte a GDP-t. Az áruforgalom kivitele 7,5, behozatala 12,4 százalékkal, a szolgáltatások – beleértve az idegenforgalmat – exportja 9,4, az importja 3,9 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit.

A háztartások fogyasztási kiadásai lényegében stagnáltak, 1,0 százalékos éves növekedést mért a KSH, ami alacsonyabb az első félévinél. A kormányzattól kapott társadalmi juttatások volumene azonban 2,1 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, ami a legmagasabb érték a tavalyi második negyedév óta.

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) reakciójában kiemelte, hogy a kedvező harmadik negyedéves adatnak köszönhetően várhatóan az NGM hivatalos őszi évi 3,2 százalékos GDP-előrejelzését is meghaladhatja az idei növekedés. A tartósan stabil növekedési ütem azt mutatja, hogy az egyedi, a növekedés lassulását okozó tényezők hatása – közöttük az orosz embargó vagy a nyári termeléscsökkenés az iparban – a vártnál lényegesen visszafogottabb volt – mutat rá a közlemény.

Termelési oldalon a tárca szerint a magas bázis ellenére a mezőgazdasági teljesítmény jelentős mértékben, 10,8 százalékkal bővült. Az ipari termelés 5,6 százalékkal nőtt a tartósan magas autóipari külső kereslet és a kapacitásbővítések következtében, míg az építőipar 11,6 százalékos bővülését többek között az uniós források felhasználása támogatta. A szolgáltatások szintén segítették a növekedést, amit a kedvező turisztikai adatok, a kiugró kiskereskedelmi forgalom és a szállítás ágazat egyaránt segített.

Felhasználási oldalon különösen kedvező a beruházások 13,2 százalékos növekedése, amit az építőipari termelésnövekedés, a lakásépítések bővülése, az uniós források, az alacsony hozamkörnyezet, a növekedési hitelprogram (nhp) és a vállalati szektor növekvő aktivitása egyaránt segített. A beruházások számottevő és tartósan magas bővülése azért örvendetes, mert a felhalmozási kiadások nemcsak rövid, hanem hosszú távon is támogatják a gazdasági növekedést.

Az NGM közleménye kitért arra is, hogy régiós viszonylatban is jól teljesített a magyar gazdaság: az ország ezúttal is az Európai Unió éllovasai közé tartozott. A szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint a magyar gazdaság 3,1 százalékos növekedése jóval meghaladja az EU28 1,3 százalékos átlagát. Negyedéves összehasonlításban is jól állunk, az Eurostat gyorsjelentése szerint Németország bruttó hazai terméke gyakorlatilag stagnált (+0,1 százalék), az EU 28 tagállamának összesített GDP-je pedig 0,3 százalékkal nőtt 2014 harmadik negyedévében az előző negyedévhez viszonyítva. Így a hazai növekedés (+0,5 százalék) negyedéves összehasonlításban is meghaladja az EU-s átlagot.

A november 14-én közölt 3,2 százalékos előzetes adat alaposan túlszárnyalta az elemzők várakozását. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter később azt hangsúlyozta, hogy a tartós növekedés megalapozása és biztosítása a következő évek kulcskérdése, hosszú távon évi 4 százalékos vagy ezt meghaladó gazdasági növekedést kellene elérnie Magyarországnak.