A szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint 3,1 százalékos volt a GDP éves összevetésű bővülése, míg az előző negyedévhez képest 0,5 százalékos volt a gazdasági növekedés, a korábbi 0,8, illetve 0,9 százalékot követően. A KSH értékelése szerint a növekedést alapvetően az ipar és a mezőgazdaság teljesítményének növekedése okozta.
Pozsonyi Pál, a KSH főosztályvezetője az adatok ismertetésekor elmondta, hogy a mezőgazdaság jobb teljesítményt nyújt a vártnál idén, és jelentős növekedést mutat az ipar és az építőipar is. Az előző negyedévhez képest – amikor 3,9 százalékos növekedést mértek – némi lassulás következett be, amiben szerepet játszhatott az autóipar augusztusi lassulása és a német gazdaság teljesítményének lanyhulása is – tette hozzá.
Az idén az első negyedévben a nyers adatok szerint 3,7 százalékkal, a másodikban nyolcéves rekordot mutatva, 3,9 százalékkal emelkedett a GDP az előző év azonos időszakához képest, a harmadik negyedévben sorozatban már hatodik negyedéve mutatott éves összevetésű növekedést.
Tavaly a harmadik negyedévben 2,1 százalékkal bővült Magyarország bruttó hazai terméke a szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint, a nyers mutató 2,2 százalék volt.
A harmadik negyedéves részletes adatokat december 3-án teszi közzé a KSH, amely megjegyzi, hogy a pénteken közölt gyorsbecslés korlátozott információs bázisra épül, ezért a végleges adatok eltérhetnek az előzetes számoktól.
Az NGM szerint a gazdaság bővüléséhez elsősorban az ipar és a mezőgazdaság, nemzetgazdasági ágak teljesítménye járult hozzá, a növekedés szerkezete pedig kiegyensúlyozottabbá és hosszú távon is fenntarthatóvá vált.
A havi ágazati részstatisztikák azt mutatják, hogy az ipari termelés 7 százalék, míg az építőipari kibocsátás 13 százalék körül növekedett. A mezőgazdaság szintén hozzájárult a gazdaság növekedéséhez a magas bázis ellenére.
Felhasználói oldalon a beruházásokat az uniós források, az alacsony kamatok, a növekedési hitelprogram és a vállalati szektor fokozódó aktivitása egyaránt támogatta. A minisztérium úgy véli, hogy az építőipari termelés és a lakásépítések bővülése egyaránt segíti a további beruházásokat.
Az NGM szerint a fogyasztói árak mérséklődése és a pozitív munkaerő-piaci folyamatok okozta reáljövedelem-emelkedés, a fogyasztói bizalom javulása, valamint a kiskereskedelmi forgalom élénkülése a fogyasztás további erősödésének irányába hat.
A minisztérium emellett arra számít, hogy a növekedés a jövedelmek további bővülését is maga után vonja, ami a háztartások jövőbeli fogyasztását is emelni fogja, továbbá javítja az államháztartás egyenlegét és a munkaerő-piaci helyzetet.
A magyar gazdaság 2013 második negyedévétől kezdve emelkedést mutat, a minisztérium szerint a tendencia tovább folytatódik és a kedvező harmadik negyedéves adatnak köszönhetően az éves növekedés az NGM hivatalos őszi 3,2 százalékos előrejelzését is meghaladhatja.
Meglepte az MTI által megkérdezett elemzőket a harmadik negyedévi GDP-növekedés vártnál magasabb üteme. Németh Dávid, a K&H vezető elemzője elmondta, hogy az általuk 2,9 százalékra vártnál gyorsabb bővülés mögött valószínűleg a mezőgazdaság jobb teljesítménye húzódik meg, és vélhetően a szolgáltató szektor teljesítménye alakulhatott kedvezőbben. Az ipari és az építőipari adatok ugyanis már ismertek voltak, ezekből ki lehetett számítani a bővüléshez való hozzájárulás mértékét.
Fazakas Péter, a Buda-Cash Brókerház Zrt. senior elemzője is meglepőnek nevezte az adatokat, mert úgy vélte, hogy a korábban közzétett külkereskedelmi termékforgalom statisztikái azt valószínűsítik, hogy nem a nettó export járult hozzá jelentősebb mértékben a növekedéshez, és a kiskereskedelem is inkább a lanyhulás jeleit mutatta. Hozzátette: jövőre 2,3-2,5 százalék körüli ütemre fékeződik a gazdasági növekedés.
A vállalkozások további javulásra számítanak a következő fél évben, amit mutat az is, hogy a kamara konjunktúraindexe az áprilisi plusz 30 pontról októberre plusz 34 pontra emelkedett – hangsúlyozta Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke a felmérés eredményeit ismertető csütörtöki sajtótájékoztatón.
Mind a foglalkoztatottak számát, mind pedig a munkanélküliségi rátát tekintve tovább javult a helyzet a harmadik negyedévben a KSH adatai szerint. A foglalkoztatottak száma megközelítette a 4,182 milliót a harmadik negyedévben, a munkában állók száma 192 ezerrel nőtt az egy évvel korábbihoz képest – jelentette szerdán a Központi Statisztikai Hivatal.
