Cukor, étolaj, kávé, csokoládé, édesség – az utóbbi időszakban ezekkel és más hasonló élelmiszer-ipari termékekkel, alapanyagokkal követték el a hazai áfacsalások jelentős részét. A bűnüldözés tapasztalataiból levonható következtetés szerint a helyzet a jövőben sem igen változik meg. A legtöbb adóügyi visszaélést ugyanis a nagy mennyiségben szállítható, apró méretű, egyedileg nem azonosítható tárgyak, árucikkek kereskedelménél hajtják végre. A cukorszemcsék, a kávészemek egyenkénti azonosítása nyilván lehetetlen, miként így van ez általában az ömlesztett vagy a folyékony árunál is. – Az élelmiszerek iránt – érthető módon – állandó és számottevő érdeklődés mutatkozik, az áfacsalók ezért is választhatják ezeket a termékeket – mondta érdeklődésünkre a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) bűnügyekkel foglalkozó szóvivője.
Sárközi Alexandra alezredes ennek kapcsán közölte: a NAV az elmúlt négy esztendőben négyszáz nyomozást indított az élelmiszer-kereskedelemben tapasztalható visszaélések miatt. A pénzügyi nyomozók feltételezése szerint az ügyekben összesen 86 milliárd forint áfa megfizetését kerülték el a feltételezett tettesek, az eljárásokban nagyjából négyszáz személyt vonhatnak felelősségre. A szóvivő megjegyezte: a kétes tranzakciók tettenérésében jelentős szerepet játszanak azok a rutinszerűnek nevezhető vizsgálatok, amelyekben a hazai élelmiszeripar különféle szereplőit ellenőrzi a hatóság. A lényeges mozzanatok között említette meg az alezredes a közúti ellenőrzéseket is – ilyenkor ugyanis hamar fény derülhet például arra, ha a többtonnás élelmiszer-rakomány címzettje nem más, mint egy panellakás emeleti lakásába bejelentett betéti társaság.
A jövőben az elektronikus közúti áruforgalom-ellenőrző rendszer (ekáer) is segítheti a NAV munkáját. A bevezetendő szisztéma jelentőségéről a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára nemrégiben lapunknak azt mondta: a jövőben az ekáer játszhatja a legnagyobb szerepet annak megakadályozásában, hogy egyesek különféle élelmiszereket – például tej és tejtermékeket – használjanak fel áfacsalások elkövetéséhez. Nagy István szavaiból kiderült, a rendszer azt célozza, hogy kizárólag azok a szállítmányok juthassanak el a magyar piacra, s így a hazai fogyasztókhoz, amelyeket az adóhatóságnál – és élelem, étkezési alapanyagok esetében – az élelmiszerlánc-biztonsági felügyeletnél bejelentettek. – A módszer alkalmazásától a feketegazdaság visszaszorulása, a piaci viszonyok tisztulása várható – vélekedett az államtitkár. Hozzátette: a gyanús szállítmányok kiszűrését az is segíti majd, hogy a Belügyminisztérium január elsejével negyven súlymérő berendezést állít működésbe a határátkelőkön.
