Cukor, étolaj, kávé, csokoládé, édesség – az utóbbi időszakban ezekkel és más hasonló élelmiszer-ipari termékekkel, alapanyagokkal követték el a hazai áfacsalások jelentős részét. A bűnüldözés tapasztalataiból levonható következtetés szerint a helyzet a jövőben sem igen változik meg. A legtöbb adóügyi visszaélést ugyanis a nagy mennyiségben szállítható, apró méretű, egyedileg nem azonosítható tárgyak, árucikkek kereskedelménél hajtják végre. A cukorszemcsék, a kávészemek egyenkénti azonosítása nyilván lehetetlen, miként így van ez általában az ömlesztett vagy a folyékony árunál is. – Az élelmiszerek iránt – érthető módon – állandó és számottevő érdeklődés mutatkozik, az áfacsalók ezért is választhatják ezeket a termékeket – mondta érdeklődésünkre a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) bűnügyekkel foglalkozó szóvivője.
Sárközi Alexandra alezredes ennek kapcsán közölte: a NAV az elmúlt négy esztendőben négyszáz nyomozást indított az élelmiszer-kereskedelemben tapasztalható visszaélések miatt. A pénzügyi nyomozók feltételezése szerint az ügyekben összesen 86 milliárd forint áfa megfizetését kerülték el a feltételezett tettesek, az eljárásokban nagyjából négyszáz személyt vonhatnak felelősségre. A szóvivő megjegyezte: a kétes tranzakciók tettenérésében jelentős szerepet játszanak azok a rutinszerűnek nevezhető vizsgálatok, amelyekben a hazai élelmiszeripar különféle szereplőit ellenőrzi a hatóság. A lényeges mozzanatok között említette meg az alezredes a közúti ellenőrzéseket is – ilyenkor ugyanis hamar fény derülhet például arra, ha a többtonnás élelmiszer-rakomány címzettje nem más, mint egy panellakás emeleti lakásába bejelentett betéti társaság.
A jövőben az elektronikus közúti áruforgalom-ellenőrző rendszer (ekáer) is segítheti a NAV munkáját. A bevezetendő szisztéma jelentőségéről a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára nemrégiben lapunknak azt mondta: a jövőben az ekáer játszhatja a legnagyobb szerepet annak megakadályozásában, hogy egyesek különféle élelmiszereket – például tej és tejtermékeket – használjanak fel áfacsalások elkövetéséhez. Nagy István szavaiból kiderült, a rendszer azt célozza, hogy kizárólag azok a szállítmányok juthassanak el a magyar piacra, s így a hazai fogyasztókhoz, amelyeket az adóhatóságnál – és élelem, étkezési alapanyagok esetében – az élelmiszerlánc-biztonsági felügyeletnél bejelentettek. – A módszer alkalmazásától a feketegazdaság visszaszorulása, a piaci viszonyok tisztulása várható – vélekedett az államtitkár. Hozzátette: a gyanús szállítmányok kiszűrését az is segíti majd, hogy a Belügyminisztérium január elsejével negyven súlymérő berendezést állít működésbe a határátkelőkön.
A hatóságok munkájának támogatása a szakmai megállapítások szerint is szükségesnek mutatkozik. Egy két évvel ezelőtti tanulmány például arra mutatott rá, hogy hatalmas összeget húzhattak ki az állam zsebéből az alapvető élelmiszerek áfájával trükköző csalók. Az évente jelentkező ilyen kártételeket akkor százmilliárd forint fölé becsülték a szakemberek. A kellő állami fellépés az anyagiak mellett az egészségügyi szempontok miatt is fontos lehet. Az utóbbi idők tapasztalatai szerint ugyanis az elkövetők némelykor hátborzongató körülmények között fuvarozzák, tárolják az áfacsaláshoz felhasznált élelmiszereket. Előfordult például, hogy csomagolás és hűtés nélkül, a teherautó platóján szállították a bontott csirkét, máskor véres ládákban hevert a paradicsom, egyszer pedig élelmes személyek éppen ételízesítőt állítottak elő egy betonkeverőben, amikor rájuk nyitott a hatóság.
