Minden bizonnyal hosszadalmas folyamat elején jár az adóhivatal és az igazságszolgáltatás. A hatóság ugyanis az utóbbi időben több próbapert is kezdeményezett némely fizetésképtelenné vált cég ügyében. Olyan ügyek kerültek a bíróság elé, amikor – az eset részleteiből kiindulva – alappal lehetett feltételezni, hogy a szóban forgó cég azért nem fizette be a közterheket, mert a tulajdonosok, irányítók kétes módon kimentették, eltüntették a vagyont.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) szóvivője kérdésünkre arról beszélt: rendszerint két elemből álló procedúrában igyekeznek megszerezni az államot megillető összegeket. Elsőként a történések megítéléséről dönthet a bíróság, a károk megtérítése ezután kerülhet szóba.
Az utóbbi időszakban számos pert indított a NAV, néhányat ezek közül meg is nyert a szervezet, s ezek nyomán bizonyos összegeket már le is róttak az érintettek – mondta Kis Péter András, hozzátette ugyanakkor, hogy a legtöbb eljárás még folyamatban van. Ennek pedig az az oka, hogy a pereskedés csupán az elmúlt esztendőkben vált lehetségessé.
A NAV eddig egyébként nagyjából kétszáz ilyen procedúrát kezdett meg. Az ügyek némelyike mindössze pár millió forintról szól, máskor azonban több tízmillió forint sorsáról kell döntést hoznia az ítélkező fórumnak. – Összességében körülbelül félmilliárd forint megszerzéséért folynak a perek – közölte Kis Péter András. Megjegyezte, hogy ezekben a perekben egyelőre nem alakult ki egységes bírói gyakorlat, ahhoz feltehetőleg hosszabb időre, még több esetre lehet szükség. A hatósági fellépés ugyanakkor – mint rámutatott – azoknak a gazdasági résztvevőknek a helyzetét is megkönnyítheti, amelyek hasonló cipőben járnak, vagyis egykor olyan céggel kötöttek szerződést, amely kérdéses körülmények között utóbb fizetésképtelen lett, fantomtársasággá változott.
Az adóhivatal pereskedési kedvére a köztartozásokról szóló számsorok adnak megkérdőjelezhetetlen magyarázatot. A szeptemberi statisztika ugyanis arról szólt, hogy a vállalkozói szféra résztvevői közül nagyjából 460 ezer szereplő tartozik kisebb-nagyobb összegű adóval az államnak. A megközelítőleg félmilliós csoport két részre bontható: az egyiket a működő, tényleges tevékenységet kifejtő cégek alkotják, a másikat pedig azok a vállalkozások, amelyek hatósági intézkedés, felszámolási eljárás miatt vagy más okból már nem vesznek, nem is vehetnek részt a gazdaság folyamataiban. Az első kategória 342 ezer működő, létező érintettje – a legutóbbi adatok szerint – nagyjából 290 milliárd forint befizetését mulasztotta el. Eközben a második körhöz tartozó 117 ezer szereplőtől nem kevesebb, mint 1870 milliárd forintot vár az államkassza – jórészt hiába. Az elmúlt idők történéseiből ugyanis azt a következtetést lehet levonni, hogy a felszámolásnál legfeljebb a követelés néhány százaléka térül meg, de az sem minden esetben.
Mostani pereiben az adóhivatal a károkat igyekszik enyhíteni, a tapasztalat ugyanakkor azt mutatja, hogy a megfelelő megelőző lépések nem egyszer sokkal hatékonyabbak lehetnek. A prevenció eszközeként a NAV megakadályozhatja például, hogy olyan személyek alapítsanak új vállalkozást, vagy kapcsolódjanak be egy már működő társaság életébe, amelyek korábban súlyosan megszegték az adószabályokat. Ennek kapcsán megemlíthető, hogy a hatóság tavaly háromszázezer cégügyet tekintett át, s kétezer fantomtársaságnál húzta le a rolót.
