Nem jelent veszélyt a földtulajdonosok többségére a helyi önkormányzatok adókivetési szabadsága, a november végi határidőig összesen hét település jelezte, hogy a földet felveszik a 2015-ben megadóztatott tételek listájára – hívta fel lapunk figyelmét Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium államtitkára. Ugyanakkor megjegyezte: az adótörvény „finomhangolásáról” továbbra is folyik a szakmai egyeztetés a nemzetgazdasági tárca és az agrárminisztérium között. Elmondása szerint a tárca célja, hogy a helyi önkormányzatok azoktól a földtulajdonosoktól ne szedhessék be az adót, akik maguk művelik a termőföldjüket.
Ezzel a minisztérium legnagyobb félelmét is ki lehetne zárni, miszerint a földadó hozzájárul a vidék elnéptelenedéséhez. Hiszen azokat a hátrányos térségben élő tulajdonosokat nem érintené a helyi intézkedés, akik megélhetésének a föld az alapfeltétele. Nagy István elmondta: a gazdasági tárca szerint az elmúlt 25 év kellő bölcsességgel és tapasztalattal ruházta fel az önkormányzatokat arra nézve, hogy milyen adót lehet bevezetni és milyet nem. – Egy évünk van arra, hogy egyezségre jussunk a gazdasági tárca szakembereivel a kérdésben, 2015. november végéig ugyanis már nem vezethetnek be újabb adót a települések – jegyezte meg.
A tárca korábban a szakmaközi szervezetekről és az agrárpiaci szabályozás egyes kérdéseiről szóló jogszabály megváltoztatását kezdeményezte, a termőföld mellett pedig például az élő állatot és az agráriumban használt eszközöket, berendezéseket is adókivetési „tiltólistára” helyezte volna. Az álláspont azóta változott. – Nem lehet minden tárgyra és eszközre kitérni a törvénymódosításban, ráadásul más ágazatok is elkezdhetik felsorolni a tiltólistára javasolt tételeket, így végeláthatatlan és követhetetlen törvényt alkotnánk – tette hozzá.
Maár András, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) főtitkárhelyettese egy csütörtöki konzultáción arra hívta fel a figyelmet, hogy vélhetően ott vezetik be a földadót, ahol a legnagyobb a szegénység, és más forrásból nem tud bevételhez jutni az önkormányzat. Információi szerint vannak települések, ahol aranykoronánként 150–200 forintos teherrel számolnak, míg máshol hektáronként 5–6000 forintot vetettek ki a földtulajdonosokra. Szerinte esetenként komoly problémák elé állítja az önkormányzatokat az intézkedés, osztatlan közös tulajdonú földeknél például szinte lehetetlen az adó behajtása.
A szervezet a jövő évi költségvetéssel kapcsolatban eközben arra kérte a kormányt, hogy enyhítse a földművelésügyi tárca jövő évi költségvetését érintő zárolást. A nyáron készült tervezetben a minisztérium Folyó kiadások és jövedelemtámogatások fejezetére 82,6 milliárd forintot különített el a kormány, a december kilencedikén elfogadott költségvetési törvényben azonban csak 77,7 milliárd forint szerepel. A MOSZ szerint ez az összeg biztosította volna az 1200 hektár felett gazdálkodó – támogatásmegvonással sújtott – állattenyésztők kompenzációját.
