Pénzpiaci és reálgazdasági hatása is lesz az Európai Központi Bank csütörtöki bejelentésének. Mario Draghi elnök havi 60 milliárd eurós kötvényvásárlási programot hirdetett, amely 2015 márciusától 2016 szeptemberéig tart. Az EKB a piaci várakozásoknak megfelelően 0,05 százalékon hagyta az irányadó eurókamatot.
„Már látjuk is az első eredményt a forintárfolyam erősödésében. Az euró emellett gyengül, mindennel szemben, így a forinttal és a régiós devizákkal szemben is” – fogalmazott az MNO-nak Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője. A hirtelen árfolyamváltozást azzal magyarázza, hogy a piacokra a bejelentés után euróbőség fog ráköszönteni.
A piaci hatásoknál maradva megjegyezte, ha pénzbőség van, akkor a magasabb hozamú, valamivel magasabb kockázatú befektetések iránti kereslet is jelentősen megnő, így a magyar pénzügyi eszközök – részvények, kötvények, állampapírok – iránti kereslet növekedésére is számítani lehet. „A magyar állampapírok hozama mérséklődni fog, tehát olcsóbb lesz az államadósság finanszírozása a következő időszakban” – magyarázta Török.
Szerinte a döntés után a hazai monetáris politika máris gondolkodhat azon, hogy nem érdemes-e a folyamatot alapkamat-csökkentéssel lekövetni, A vezető elemző azt gondolja, érdemes – az MNB Monetáris Tanácsa jövő kedden ül össze legközelebb.
A reálgazdasági hatásokról egyelőre Török Zoltán szerint azért nem lehet beszélni, mert kétséges, hogy mennyire lesz hatékony az EKB eszközvásárlási akciója. „Az a célja ennek a programnak, hogy dinamizálja az eurózóna gazdaságait, és egyelőre csak feltételes módban lehet arról beszélni, hogy ha ez a dinamizálás sikeres lesz, akkor érezni fogja a magyar gazdaság, amely nagyon mélyen be van ágyazva az eurózónába. A magyar export háromnegyede ugyanis az EU tagországaiba irányul. Az az érdekünk, hogy gyorsuljon a növekedés a fő exportpartnereknél, mert ez a hazai vállalkozásoknál is pozitívan csapódik le” – bontotta ki a szakember a várható jövőt.
Hogy volt-e példa hasonló kaliberű EKB-döntésre a gazdaságtörténetben, azt mondja: a központi bank átlépte a Rubicont. „Voltak eszközvásárlási programok korábban is, de azok korlátozottak voltak mind a vásárolt eszközöket, mind a rendelkezésre álló forrást tekintve. A mostani összeg 60 milliárd euró, ami óriási, jellegében egyébként hasonlít amerikai, japán és brit akciókra, de ilyen nagy volumenű és merész program még nem született az EKB részéről, igaz a helyzet sem volt olyan” – utalt jellemzően a meredeken eső olajárra Török Zoltán.
