Óvatosabbá váltak a hazai pénzügyi-gazdasági élet résztvevői. A bankok és más szolgáltatók feltehetően szeretnék elkerülni, hogy bármely, utóbb napvilágot látó pénzmosásos esetnél felmerüljön a nevük. A tapasztalatok szerint leginkább e felismerés lehet az oka annak, hogy az utóbbi időszakban egyre több pénzmosásra utaló bejelentést tettek az érintett szereplők.
A feltételezés alapjául szolgáló számsor szerint három évvel ezelőtt, 2012-ben nagyjából 7600 közlés érkezett a pénzmosás elleni információs irodához. Ehhez képest 2013-ban már megközelítőleg tizenháromezer jelzést regisztráltak, tavaly, fél év alatt pedig további körülbelül 5700 ügy került a szervezet elé.
– Az értékek alakulásából annyi mindenképpen észrevehető, hogy a pénzügyi és más szolgáltatók a korábbinál jobban odafigyelnek a bejelentendő ügyekre – így kommentálta a folyamatot érdeklődésünkre a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) bűnügyi szóvivője. Sárközi Alexandra alezredes arra is kitért, milyen jelentőségre tehetnek szert a bejelentésekből leszűrhető információk. Eszerint a pénzmosás elleni iroda leginkább a bűnüldözés számára szolgálhat érdemleges közlésekkel.
Mi sem mutatja ezt jobban, mint hogy az iroda 2014 első felében több mint ezerötszáz alkalommal adott át adatokat a nyomozó hatóságoknak. A címzettek között szerepelhetett a rendőrség, az ügyészség, a nemzetbiztonság, a Terrorelhárítási Központ, a Nemzeti Védelmi Szolgálat, miként lényeges adatokhoz juthattak a NAV pénzügyi nyomozói. Emellett külföldre is kerülhettek magyar információk, az iroda ugyanis kapcsolatban áll más államok hasonló feladatot ellátó szervezeteivel, valamint az Europollal. – Pénzmosásra utaló jelzéseket a magyar iroda is rendszeresen kap külföldről – jegyezte meg a szóvivő, majd hozzátette: az elmúlt esztendő első fél évében több mint 160 alkalommal futott be információ, megkeresés más országból.
Az alezredes ezek mellett kiemelte, hogy az adóhivatal mind többször tekintheti át egy-egy olyan eset hátterét, amelyben pénzmosásra utaló körülmény, adat merült fel. – A jogszabály 2013 közepe óta ad lehetőséget arra, hogy az iroda adóigazgatási és más hatósági, felügyeleti eljárást kezdeményezzen valamely elé kerülő ügyben – mondta magyarázatként Sárközi Alexandra, majd a számokról szólva azt közölte: 2013-ban az információs iroda tizenegy aktát továbbított más állami szervezetnek, miközben a tavalyi év első hat hónapjában már 64 ügyben kezdeményeztek további vizsgálódást.
Az iroda – ilyen keretek közt – legtöbbször a NAV adóigazgatási részlegét kereste meg. A szóvivő ennek kapcsán azt mondta: a pénzmosással összefüggő jelzések nyomán az adóhivatal könnyebben deríthet fel bizonyos közteher-viselési jogsértéseket. Egyszerűbben lerántható ezáltal a lepel az adózatlan pénzek külföldre menekítéséről is.
