Jeroen Dijsselbloem holland pénzügyminiszter, az euróövezeti országok pénzügyminisztereit tömörítő eurócsoport vezetője délelőtt visszaigazolta, hogy megkapták a kérelmet.
Az Európai Unió egy szóvivője Jeroen Dijsselbloem tájékoztatása után nem sokkal már be is jelentette, hogy péntek délután összeül az eurócsoport, hogy megvitassák a görög javaslatot. A holland pénzügyminiszter később ugyanezt az üzenetet tette ki Twitter-fiókjának üzenőfalára.
A Görögországnak nyújtott 240 milliárd eurós nemzetközi hitelprogram február végén jár le. Ha nem sikerül megegyezni a meghosszabbításáról, akkor Athénnak a piacról kellene megoldania a finanszírozását, a Nemzetközi Valutaalap, az Európai Bizottság és az Európai Központi Bank segítsége nélkül.
Fontos kérdés, hogy milyen feltételekkel kérte Görögország az adósságprogram meghosszabbítását. Athén változtatni szeretne a hitelprogram általa szigorúnak tartott előírásain, de az elmúlt napok információi alapján az eurócsoport tagjai nem akarnak lényeges módosításokat.
A Reuters hírügynökség csütörtökön bepillantást nyert Janisz Varufakisz görög pénzügyminiszter Dijsselbloemnek címzett levelébe. E szerint a görög kormány elkötelezett egy komolyabb reformprogram mellett, amely a növekedési kilátásokat és a foglalkoztatottsági helyzetet is javítaná, valamint csökkentené a gazdasági válság által okozott „szociális károkat”.
A levél szerint a görög hatóságok tiszteletben tartják az összes pénzügyi vállalásukat, amelyeket a hitelezőiknek tettek, és hajlandóak együttműködni a „Master Financial Assistance Facility Agreement” (MFAFA) nevű hitelmegállapodás meghosszabbításában. A görögök elfogadják, hogy a meghosszabbított megállapodás alatt továbbra is fennmarad az IMF, az EB és az EKB ellenőrzési hatásköre.
Athén szeretné, hogy a következő hat hónap alatt technikai szinten egyeztetések legyenek Görögország, az Európai Unió és az IMF között egy új stabilitási és növekedési paktum kidolgozásáról. A levél azt is szorgalmazza, hogy az EKB a görög bankok esetében újra fogadjon el bóvli kategóriába sorolt görög államkötvényeket fedezetként, mikor a bankok hitelfelvételi kérelmet nyújtanak be.
Csütörtök délután a német kormány a görög levélre adott reagálásként bejelentette, hogy elutasítja a görög kormány kérelmét a nemzetközi hitelprogram meghosszabbítására. A német álláspont szerint a levélben nincs lényegi megoldási javaslat, csak egy áthidaló finanszírozásról szól, a hitelprogramhoz kapcsolódó követelmények teljesítése nélkül.
A The Wall Street Journal amerikai napilap már szerdán megírta, hogy valószínűleg az MFAFA megállapodás meghosszabbításával próbálkoznak majd a görögök. Ez a dokumentum nem tartalmazza azokat a reformfeltételeket, amelyeket a 2012-es második görög mentőcsomag részeként fogadtak el egy külön megállapodásban, ezért felelt volna meg Athénnak. A lap szerint azonban tévesen ítélték meg a helyzetet a görögök, mert az MFAFA-ban is van utalás a második mentőcsomag előírásaira, az is kötelezőnek tekinti azokat.
Az eurócsoporté a döntés arról, hogy elfogadják-e az euróövezeti keretmegállapodás meghosszabbítására tett javaslatot – reagált a görög kormány a német pénzügyminisztérium közlésére.
Az euróövezeti pénzügyminiszterek ülésén csak két választás lehetséges: vagy elutasítják, vagy elfogadják a görög kérelmet. „Ezután nyilvánvalóvá válik, hogy ki akar megoldást, és ki nem” – fejtették ki a közleményben.
Janis Reirs, az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét ellátó Lettország pénzügyminisztere arra figyelmeztetett, hogy az euróövezet nem fogad el egyoldalú görög döntést. Az eurócsoport jelezte Görögországnak, hogy az együttműködés csak a jelenleg is futó hitelprogramon alapulhat.
A görög kormány nem fontolgatja a tőkemozgás korlátozását, hogy megállítsa a bankbetétek kivonását – közölte Gabriel Szakellaridisz kormányszóvivő csütörtökön.
A szóvivő arra reagált, hogy a Frankfurter Allgemeine Zeitung német újság európai központi banki forrásokra hivatkozva azt írta: az Európai Központi Bank kormányzótanácsa és banki felügyelete szívesen venné, ha a tőkemozgást ellenőrzés alá vonnák Görögországban a bankok kivéreztetésének megakadályozása érdekében. December óta a görög betétesek több mint 20 milliárd eurót vontak ki számláikról.
Az EKB egyik szóvivője a nap folyamán cáfolta a német lapértesülést, mondván, hogy erről a témáról nem volt szó a kormányzótanács szerdai ülésén.
A kormányzótanács szerdán újabb két héttel meghosszabbította a sürgősségi likviditási támogatás (Emergency Liquidity Assistance – ELA) igénybe vételének lehetőségét a görög bankok számára, de a keretösszeget csak 3,3 milliárd euróval emelte meg, 68,3 milliárd euróra.
Gabriel Szakellaridisz görög kormányszóvivő úgy fogalmazott: „egy nappal az ELA meghosszabbítása után, egy olyan pillanatban, amikor közelebb vagyunk a kölcsönösen előnyös megoldáshoz, meglepőek az ilyen forgatókönyvek (a tőkeellenőrzésről), amelyeknek nincs közük a valósághoz”.
Görögország csütörtökön hivatalos kérelmezte a február 28-án lejáró nemzetközi hitelmegállapodásának hat hónapos meghosszabbítását az eurócsoportnál. A kérelem csak a hitelmegállapodásra vonatkozik, nem az ahhoz kapcsolódó reformprogramból álló teljes csomagra. A német pénzügyminisztérium máris elutasította a kérést, mondván: a görög javaslat nem tesz eleget a Görögország euróövezeti partnerei által felvázolt feltételeknek.
