Az MNB kezdeményezésére pénteken a jegybank, a Miniszterelnökség, a Nemzetgazdasági Minisztérium, a Belügyminisztérium, a Pénzügyi Stabilitási és Felszámoló Nonprofit Kft., az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) és a Befektető-védelmi Alap (Beva) képviselői egyeztettek a DRB bankcsoport és a Buda-Cash Brókerház Zrt. működése kapcsán kialakult teendők összehangolása, illetve a betétesek és befektetők problémáinak mielőbbi megoldása érdekében.
Az egyeztetés elsődleges célja az érintett intézmények intézkedéseinek összehangolása volt, különös tekintettel a kiszolgáltatott helyzetben lévő ügyfélcsoportok – így a betétesek, kisbefektetők, önkormányzati, állami és egyéb intézmények – problémáinak rendezésére.
Az elmúlt napokban számos állami intézmény saját hatáskörében már lépéseket tett az érintett pénzügyi intézmények nehéz helyzetbe került ügyfelei helyzetének megkönnyítésére – emlékeztet az MNB.
.A résztvevők áttekintették azt is, hogy a jövőben hogyan lehet hatékonyabban megelőzni a jegybank által most feltárt visszaélésekhez hasonló eseteket. Az MNB ezért azt kezdeményezte, hogy a felek szakmai munkacsoportban tekintsék át a felügyelési keretrendszer szigorítási lehetőségeit.
A Buda-Cashnél – amelyhez február 24-én rendelt ki felügyeleti biztosokat az MNB – az utolsó átfogó felügyeleti vizsgálat 2010 májusában zajlott le, különösebb elmarasztalás nélkül. Windisch László, az MNB felügyeleti alelnöke az MTI-nek csütörtökön elmondta: az MNB alig 16 hónapja vette át a pénzügyi felügyelés feladatát, de már a Buda-Cashnél lefolytatott első – a törvényben foglaltakhoz képest előre hozott – átfogó vizsgálatánál feltárta a mintegy 15 évre visszanyúló csalássorozatot.
Közérdekű keresetet indít a székhely szerinti járásbíróságon a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége jövő héten a Buda-Cash Brókerház Zrt. és az érdekeltségébe tartozó DRB-bankcsoporttal szemben – jelentette be Baranovszky György, a FEOSZ elnöke pénteken sajtótájékoztatón, Budapesten.
Elmondta, hogy perben a Magyar Nemzeti Bankot, mint a pénzügyi fogyasztóvédelemben és a pénzügyi felügyelet ellátásában illetékes szervezetet perbe hívják a felperesi oldalon, hogy segítse a fogyasztói igények érvényesítését.
Baranovszky György hangsúlyozta, a közérdekű pert azért indítják, mert nem lehet előre tudni, milyen megoldás születik Buda-Cash ügyben, viszont jogerős ítélet alapján kötelező lesz kártalanítani a fogyasztókat, és nem akarják, hogy az ügyfeleknek egyenként kelljen pert indítani.
Elmondta, azt kérik a közérdekű keresetben, hogy a bíróság mondja ki, jogszabályba ütközően jártak el a pénzintézetek, és állapítsa meg a vezető tisztségviselők felelősségét. Az azért fontos, mert jogerős ítélet esetén kötelesek lesznek kártalanítani az ügyfeleket – tette hozzá.
A FEOSZ elnöke szerint az átlagfogyasztó elvesztette bizalmát a pénzintézetekben, és ezt a helyzetet kezelni kell. Úgy ítélte meg, hogy a Magyar Nemzeti Bank a jelenlegi helyzetet jól kezeli, a honlapján megfelelően informálja a fogyasztókat.
Baranovszky György felhívta figyelmet arra is, hogy nemcsak átlagfogyasztók, hanem kis- és középvállalkozások is érintettek a Buda-Cash ügyben.
Kispál Edit, a FEOSZ szóvivője elmondta, hogy amíg az MNB vissza nem vonja a Buda-Cash és az érintett pénzintézetek működési engedélyét, addig a fogyasztók nem tudnak mit csinálni, a pénzügyi számlájuk addig be lesz fagyasztva, egyedül az MNB által számlatulajdonosonként engedélyezett 60 ezer forint kifizetésre van lehetőség.
Amennyiben az MNB visszavonja a Buda-Cash és a pénzintézetek működési engedélyét, akkor indulhat meg a kártalanítás. A betéti számlák tulajdonosainak az uniós szabályok alapján 100 ezer euró összegig jár kártalanítás az Országos Betétbiztosítási Alaptól, a kártalanításként járó összeget automatikusan a működési engedély visszavonásától számított 20 munkanapon belül ki kell fizetni. A befektetési számla esetén pedig a fogyasztónak kérnie kell a kártalanítást, ezt a Befektető-védelmi Alap (beva) nyújtja maximum 20 ezer euró értékben, a Beva az igényt 90 napon belül bírálja el, és további 90 napon belül fizeti ki az összeget – ismertette a szóvivő.
A szóvivő felhívta a figyelmet, hogy az ügyben érintett fogyasztók minél gyorsabban nyissanak új számlát, vagy kérjék az illetékes kifizető szervezettől a készpénzes kifizetést, például munkabér, nyugdíj, családi pótlék, segély esetében.
