Az Európai Bizottság testülete szerdán hagyja jóvá az energiaunióról szóló tervezetet, amit majd a tagállamok csúcsvezetői vitatnak meg márciusi, brüsszeli találkozójukon. A kérdésről akkor indulhat meg érdemi vita, amikor a szövegtervezet az asztalra kerül.
A lengyel kezdeményezésként induló energiaunióról nehéz megmondani, pontosan mit is takar – mondta az MNO-nak Deák András. Az energetikai szakértő szerint számos cél (klímavédelem, piacépítés) lebeg az Európai Unió szeme előtt, azonban a nemzetállamok nem fogadnák jó néven, ha energiabiztonsági elem is beépülne a rendszerbe.
Hangsúlyozta: az energiaunió egy lassan mozgó csiga, ennek fényében a mostani vitára bocsátott tervezet tartalmilag kevés új elemmel bővülhet. Fontos pont lehet, hogy Brüsszelben milyen mélyen nyúlnak hozzá az orosz kapcsolatokhoz, mert az nem kérdés, hogy foglalkozni kell az orosz energiafüggőség kérdésével. Áttörés – Deák András vélemény szerint – az lenne, ha adott esetben 25 százalékban maximálnák az orosz gáz részesedését az európai piacon – ez olyan, további kérdéseket vetne fel, hogy ki és milyen módon részesül a bevételből. Egy lehetőség a sok közül, hogy szabvány beépítésével megnehezíthetik az orosz nukleáris erőművek építését – tette hozzá.
Sok a kérdőjel. A tervezet hozzásegítheti a közép-európai országokat ahhoz, hogy diverzifikálják energia-ellátásukat, ám adott esetben csökkenthetik a nemzeti szuveneritást – mondta Deák. Egy biztos, a helyzet paradox: egyik ország se szereti, ha az Európai Unió beleszól a nemzet energiapolitikájába, ellenben elvárás, hogy az unió adjon eszközt a diverzifikálásra.
