Az ÁSZ elnöke kifejtette, hogy az összesen ellenőrzött harminc intézmény mintegy felénél valamilyen hatósági eljárás van folyamatban az ÁSZ jelzése alapján. Tíz intézménynél több eset is előfordult. Közbeszerzési eljárásban nyolc ügy merült fel, és hét felsőoktatási intézmény érintett – sorolta. A hat intézménynél nyolc esetben kezdeményeztek személyi felelősségre vonást, és négy rektornak tettek javaslatot arra, hogy kezdeményezzenek munkaügyi felelősségre vonást, mert beosztottjaiknál szabálytalanságot találtak.
Domokos László általános tapasztalatként említette: az egyetemek és főiskolák többségében a kontrollkörnyezet, a kockázatkezelési és monitoring rendszer hiányosságai voltak jellemzőek, a kontrolltevékenység nem felelt meg a jogszabályi előírásoknak. Ezek korrupciós kockázatot növelő jelenségek – állapította meg az elnök, hangsúlyozva: ilyen sűrűségű problémahalmazt egyetlen ágazatnál sem találtak, ezért fontos, hogy intézkedések történjenek.
A számvevőszék elnöke nemzetgazdasági szempontból stratégiai jelentőségűnek nevezte az ellenőrzéseket, hozzátéve: a pénzügyi, vagyoni szabályszerűséget tekintették át. Domokos László jelezte, hogy ilyen átfogó, az egyes intézmények gazdálkodásához köthető ellenőrzést az elmúlt húsz évben nem végeztek. Minden egyes intézményről képet kaphatnak, és a rendszer sajátosságai, magas kockázati elemei, jó gyakorlatai is kiderülnek.
Kisgergely István felügyeleti vezető a hat felsőoktatási intézmény általános tapasztalatairól szólva kiemelte, hogy a minisztérium az alapítói és egyéb fenntartói feladatait szabályosan látta el, ugyanakkor nem készült a felsőoktatási rendszerre vonatkozó, kormány által elfogadott középtávú fejlesztési terv. A korábban tett javaslatok nem hasznosultak teljes körűen, hiányzott a felülvizsgálati program, az intézmény gazdasági társaságainak eredményességét értékelő rendszer.
Hozzátette: az intézmények többsége nem értékelte a rektor vezetői tevékenységét, néhány esetben elmaradt a költségvetés, a beszámoló elfogadása. Egyetlen intézménynek sem volt a szenátus által elfogadott vagyongazdálkodási terve, többségük nem döntött fejlesztések indításáról; sokszor nem azon a szinten, illetve nem azok hozták meg a döntéseket, ahol, illetve akiknek kellett volna. A gazdálkodási jogkörök gyakorlása az intézmények többségénél szabálytalan volt, több helyen megsértették a közbeszerzésekre vonatkozó eljárásokat, a hallgatói költségtérítéseket nem a kincstárnál vezetett számlán kezelték; nem volt a térítési díjaknál önköltségszámítás sem.
Öt felsőoktatási intézménynél folyamatosan költségvetési felügyelőt rendeltek ki, kivéve a Kecskeméti Főiskolát – emlékeztetett. Itt jól működött a belső kontrollrendszer, a döntéshozó szervek ellátták a feladatukat, a pénzügyi és vagyongazdálkodás alapvetően jól működött, szabályszerű volt a közpénzfelhasználás.
A kiosztott anyagok szerint a Budapesti Corvinus Egyetem pénzügyi egyensúlya, folyamatos fizetőképessége a vizsgált időszakban nem volt biztosítva, 2010–12-ben a likviditási mutatók a fizetésképtelenség közvetlen veszélyét jelezték. Számos hiányosságot tártak fel a pénzügyi és vagyongazdálkodásban, az előirányzatok tervezését azonban szabályszerűen hajtották végre.
Az Eötvös József Főiskolánál likviditási zavarokat okozott a hallgatói létszám miatt a bevételi lehetőségek szűkülése, a ppp projektek bérleti díjának fizetése. A Kaposvári Egyetemnél szintén likviditási gondok voltak a költségvetési támogatások csökkenése és a ppp-díjak miatt, a szenátus gazdálkodási joggyakorlata nem felelt meg teljesen az előírásoknak.
A Nyíregyházi Főiskola pénzügyi egyensúlya és fizetőképessége az ellenőrzött időszakban részben volt biztosítva, hiányosságok voltak a pénzügyi és vagyongazdálkodásban. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen a kontrolltevékenységek kialakításának és működtetésének hiányosságai a pénzügyi és vagyongazdálkodást érintő szabálytalanságokat okozott.
A felügyeleti vezető – aki tavaszra a felsőoktatási törvény módosítását valószínűsítette – javaslataik közül kiemelte, hogy az emberi erőforrások minisztere intézkedjen a belső kontrollrendszerrel, a pénzügyi és vagyongazdálkodással, a kincstári körön kívüli számlavezetéssel kapcsolatos felelősség kivizsgálásáról.
