Öt felsőoktatási intézménynél folyamatosan költségvetési felügyelőt rendeltek ki, kivéve a Kecskeméti Főiskolát – emlékeztetett. Itt jól működött a belső kontrollrendszer, a döntéshozó szervek ellátták a feladatukat, a pénzügyi és vagyongazdálkodás alapvetően jól működött, szabályszerű volt a közpénzfelhasználás.
A kiosztott anyagok szerint a Budapesti Corvinus Egyetem pénzügyi egyensúlya, folyamatos fizetőképessége a vizsgált időszakban nem volt biztosítva, 2010–12-ben a likviditási mutatók a fizetésképtelenség közvetlen veszélyét jelezték. Számos hiányosságot tártak fel a pénzügyi és vagyongazdálkodásban, az előirányzatok tervezését azonban szabályszerűen hajtották végre.
Az Eötvös József Főiskolánál likviditási zavarokat okozott a hallgatói létszám miatt a bevételi lehetőségek szűkülése, a ppp projektek bérleti díjának fizetése. A Kaposvári Egyetemnél szintén likviditási gondok voltak a költségvetési támogatások csökkenése és a ppp-díjak miatt, a szenátus gazdálkodási joggyakorlata nem felelt meg teljesen az előírásoknak.
A Nyíregyházi Főiskola pénzügyi egyensúlya és fizetőképessége az ellenőrzött időszakban részben volt biztosítva, hiányosságok voltak a pénzügyi és vagyongazdálkodásban. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen a kontrolltevékenységek kialakításának és működtetésének hiányosságai a pénzügyi és vagyongazdálkodást érintő szabálytalanságokat okozott.
A felügyeleti vezető – aki tavaszra a felsőoktatási törvény módosítását valószínűsítette – javaslataik közül kiemelte, hogy az emberi erőforrások minisztere intézkedjen a belső kontrollrendszerrel, a pénzügyi és vagyongazdálkodással, a kincstári körön kívüli számlavezetéssel kapcsolatos felelősség kivizsgálásáról.
