Nincs ínyére a hatóságnak a székely íz

Tilos a székely eredetre vonatkozó termékmegjelölés a román fogyasztóvédelmi hatóság szerint.

Hadjáratot folytat a Székelyföldön előállított termékek ellen a román fogyasztóvédelmi hivatal (ANPC), amelynek jogszabály-értelmezése szerint kihágásnak minősül, ha az árun megjelölik annak földrajzi, „etnikai” származását. A szakhatóság Kovászna megyei kirendeltsége a napokban árucímkéinek kicserélésére kötelezett egy hentesárut forgalmazó céget, amely termékein azt is feltüntette, hogy „székely ízek”.

A Kézdivásárhelyen is hentesüzletet működtető székelyudvarhelyi vállalkozást végül nem emiatt, hanem lejárt szavatosságú áru forgalmazásáért bírságolták meg 140 ezer forintnak megfelelő összegre. Mircea Diacon, a fogyasztóvédelmi hivatal Kovászna megyei vezetője az erdélyi magyar sajtónak úgy nyilatkozott: nem léteznek „székely” ízek, szerinte egy élelmiszer kizárólag édes, keserű vagy savanyú lehet. Arra a kérdésre, hogy egy termék jelmondataként sem használható-e a székelyekre vonatkozó megnevezés, a főfelügyelő a Krónika napilapnak kifejtette: minden „ostobaságot” nem lehet feltüntetni az élelmiszereken. „Manapság egyre képtelenebb helyeken használják a székely megnevezést, lehet, hogy majd megjelenik a székely WC vagy a székely temető is. Élelmiszereken nem helyénvaló a székelyekre vonatkozó hivatkozás használata” – szögezte le a fogyasztóvédelmi hivatal vezetője. Egyébként az általa irányított hatóság közleményében fontosnak tartotta hangsúlyozni: egy másik székelyföldi vállalkozó magyar nyelven fenyegette meg a helyszínelő fogyasztóvédőket, miszerint fejszével kettéhasítja őket, ha megbüntetik az észlelt rendellenességekért.

Mózes István, a megbírságolt székelyudvarhelyi cég vezetője az MTI-nek elmondta, évek óta szerepel románul is, magyarul is termékeik címkéjén a „székely ízek” felirat. Hozzátette, a fogyasztóvédők többször is jártak kézdivásárhelyi üzletükben, ahol előbb ezt kifogásolták, majd egy alaposabb vizsgálat során találtak az üzletben egy lejárt szavatosságú terméket is, amely az elárusító figyelmetlensége folytán maradt a polcon. A vállalkozó szerint egyértelmű, hogy a termékeik címkéjén szereplő székely szócska váltotta ki a hatóság fellépését, de hozzátette, úgy döntött, nem dacol a hatósággal, inkább újracímkézi a termékeit, és kihagyja a székely ízekre utaló feliratot.

Különben az élelmiszerek címkézését és feliratozását szabályozó, 2002 óta hatályos román kormányrendeletben egyetlen paragrafust sem találni, amely alapján tilos lenne megjelölni a termékek földrajzi vagy egyéb eredetét. Nem véletlen, hogy egy romániai nagy áruházlánc évek óta használja termékein a „román ízek” megnevezést, ugyanakkor számos hagyományos élelmiszerterméket is hirdetnek hasonló megnevezéssel. A Mega Image multinacionális áruházlánc például 2010-ben dobta piacra román ízek nevű termékcsaládját, a kínálatban pedig olyan jellegzetes román tej- és hústermékeket, tésztaféléket és édességeket vonultatnak fel, amelyek kizárólag elismert helyi termelők közreműködésével készülnek. Sőt, létezik román ízek elnevezésű honlap is (www.gusturi-romanesti.ro), amelyen egy Prahova megyei vállalkozás forgalmazza házi készítésű élelmiszereit.