Nincs ínyére a hatóságnak a székely íz

Tilos a székely eredetre vonatkozó termékmegjelölés a román fogyasztóvédelmi hatóság szerint.

Rostás Szabolcs (Kolozsvár)
2015. 02. 24. 6:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Hadjáratot folytat a Székelyföldön előállított termékek ellen a román fogyasztóvédelmi hivatal (ANPC), amelynek jogszabály-értelmezése szerint kihágásnak minősül, ha az árun megjelölik annak földrajzi, „etnikai” származását. A szakhatóság Kovászna megyei kirendeltsége a napokban árucímkéinek kicserélésére kötelezett egy hentesárut forgalmazó céget, amely termékein azt is feltüntette, hogy „székely ízek”.

A Kézdivásárhelyen is hentesüzletet működtető székelyudvarhelyi vállalkozást végül nem emiatt, hanem lejárt szavatosságú áru forgalmazásáért bírságolták meg 140 ezer forintnak megfelelő összegre. Mircea Diacon, a fogyasztóvédelmi hivatal Kovászna megyei vezetője az erdélyi magyar sajtónak úgy nyilatkozott: nem léteznek „székely” ízek, szerinte egy élelmiszer kizárólag édes, keserű vagy savanyú lehet. Arra a kérdésre, hogy egy termék jelmondataként sem használható-e a székelyekre vonatkozó megnevezés, a főfelügyelő a Krónika napilapnak kifejtette: minden „ostobaságot” nem lehet feltüntetni az élelmiszereken. „Manapság egyre képtelenebb helyeken használják a székely megnevezést, lehet, hogy majd megjelenik a székely WC vagy a székely temető is. Élelmiszereken nem helyénvaló a székelyekre vonatkozó hivatkozás használata” – szögezte le a fogyasztóvédelmi hivatal vezetője. Egyébként az általa irányított hatóság közleményében fontosnak tartotta hangsúlyozni: egy másik székelyföldi vállalkozó magyar nyelven fenyegette meg a helyszínelő fogyasztóvédőket, miszerint fejszével kettéhasítja őket, ha megbüntetik az észlelt rendellenességekért.

Mózes István, a megbírságolt székelyudvarhelyi cég vezetője az MTI-nek elmondta, évek óta szerepel románul is, magyarul is termékeik címkéjén a „székely ízek” felirat. Hozzátette, a fogyasztóvédők többször is jártak kézdivásárhelyi üzletükben, ahol előbb ezt kifogásolták, majd egy alaposabb vizsgálat során találtak az üzletben egy lejárt szavatosságú terméket is, amely az elárusító figyelmetlensége folytán maradt a polcon. A vállalkozó szerint egyértelmű, hogy a termékeik címkéjén szereplő székely szócska váltotta ki a hatóság fellépését, de hozzátette, úgy döntött, nem dacol a hatósággal, inkább újracímkézi a termékeit, és kihagyja a székely ízekre utaló feliratot.

Különben az élelmiszerek címkézését és feliratozását szabályozó, 2002 óta hatályos román kormányrendeletben egyetlen paragrafust sem találni, amely alapján tilos lenne megjelölni a termékek földrajzi vagy egyéb eredetét. Nem véletlen, hogy egy romániai nagy áruházlánc évek óta használja termékein a „román ízek” megnevezést, ugyanakkor számos hagyományos élelmiszerterméket is hirdetnek hasonló megnevezéssel. A Mega Image multinacionális áruházlánc például 2010-ben dobta piacra román ízek nevű termékcsaládját, a kínálatban pedig olyan jellegzetes román tej- és hústermékeket, tésztaféléket és édességeket vonultatnak fel, amelyek kizárólag elismert helyi termelők közreműködésével készülnek. Sőt, létezik román ízek elnevezésű honlap is (www.gusturi-romanesti.ro), amelyen egy Prahova megyei vállalkozás forgalmazza házi készítésű élelmiszereit.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.