Az alacsonyabb kamatszintről szólva azt mondta: míg 2011–12-ben 1300 milliárd forint volt a költségvetés kamatkiadása, az idei költségvetésben már csak 1150 milliárd forint szerepel. Ha kevesebb pénzt kell a kamatokra fordítani, nő a költségvetési politika mozgástere – fejtette ki.
Hozzátette, a felszabaduló összeget más célokra vagy adócsökkentésre lehet fordítani. Előrevetítette: további csökkenés is lehet, mert a forintkamatok tavalyi alacsony szintje 2015-ben, 2016-ban, de még 2017-ben is csökkentheti a kamatkiadásokat.
Az államadósságról azt mondta: 2010-ben 81 százalék volt a GDP-arányos adósságráta, de ha belevesszük az eladósodott állami vállalatokat, mint a MÁV és a BKV, akkor ez 83-84 százalékról indult. Tavaly, tavalyelőtt tartottunk 77,3 százaléknál, a tavaly év végi 314,89 forintos euróárfolyam mellett, ha az aktuális 306 forinttal számolunk, akkor 76 százalék körül van az adósságráta – mondta.
Barcza György szerint ha a forintárfolyamban nincs jelentősebb romlás, 75 százalék közelében lehetünk az év végén, ami azt jelenti, hogy ennek a politikai ciklusnak a végére elérhető a 70 százalék körüli adósságráta.
Az államadósság-kezeléssel összefüggésben azt emelte ki, hogy jövőre kell nagyobb tételben törleszteni, 5,5 milliárd eurós devizaállomány jár le, közte a 2008-as EU–IMF-megállapodás keretében felvett hitel utolsó részlete is.
Arra, hogy a nemzetközi hitelminősítők még mindig a spekulatív kategóriában tartják az országot, azt mondta, szerinte a valódi ok nem a gazdasági folyamatokban keresendő, hanem a bankadóban és a pénzügyi szektort terhelő adókban. Úgy vélte, ebben most a kormányzat előrelépett, és az sincs kizárva, hogy tavasszal az Országgyűlés elfogad egy újfajta szabályozást. „Amennyiben ez bekövetkezik, úgy gondolom, hogy mondjuk a Moody’s július 10-i ülésével bezárólag jó esély van legalább egy felminősítésre. Ha csak az őszi adótörvényekben lesz bankadó-módosítás, akkor a hitelminősítők is kivárhatnak” – fogalmazott.
