A miniszter kiemelte: a GDP tavalyi bővülése, dinamikus növekedése a piac és a kormány várakozásait is meghaladta, miután az elmúlt évben a gazdaság 3,5 százalékkal bővült.
Varga Mihály kiemelte, hogy az adatok tükrében a 2015. évi gazdasági kilátások érdemben javultak a korábbiakhoz képest. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a gazdaság növekedése meghaladhatja az idei évi költségvetés tervezésekor feltételezett 2,5 százalékos mértéket – mutatott rá a miniszter. Hozzátette, hogy az idei első negyedév adatai alapján dönt az NGM arról, hogy módosítja-e az idei GDP-előrejelzését.
Varga Mihály hangsúlyozta, hogy a magyar gazdaság kibocsátása a korábban vártnál előbb, az idei év első hónapjaiban elérhette a válság előtti szintet.
Kiemelte: a tavalyi, jóval a várakozások feletti GDP-bővülés hátterében egyszerre több tényező állhat, az egyik az olajárak csökkenése, amely minden bizonnyal hozzájárult a belső kereslet élénküléséhez. A háztartásoknál és a vállalatoknál keletkező többletmegtakarítás emelte a fogyasztást, gyarapította a beruházásokat – jegyezte meg.
A tartósan gyenge külső kereslet ellenére kimagasló növekedés azt mutatja, hogy az Európai Unió gazdaságának hullámzásaira egyre inkább immúnisabb a magyar gazdaság – jelentette ki a miniszter, megjegyezve azonban, hogy a növekedést segítette a stabil autóipari külső kereslet is. Rámutatott: uniós összehasonlításban a magyar növekedés az EU élvonalában maradt.
A miniszter kifejtette: a magyar gazdaságban 2013-ban megindult az elmozdulás az egészségesebb és kiegyensúlyozottabb növekedés irányába, ez a pozitív trend tartóssá vált az utóbbi negyedévekben. A GDP alakulásának tavalyi számai is igazolják, hogy Magyarország jó úton jár, a gazdasági növekedés szerkezete stabillá, kiegyensúlyozottabbá vált.
Varga Mihály kiemelte: a 3 százalékot meghaladó növekedés úgy valósult meg, hogy közben az egyensúlyi mutatók is jól alakultak, a fizetési mérleg masszív többletet mutatott, az államháztartás hiánya lényegesen 3 százalék alatt maradt, az erős növekedési adatok a GDP-hez mért államadósság-ráta csökkenését is elősegítik.
Arról is szólt a nemzetgazdasági miniszter, hogy a foglalkoztatottak száma tavaly több mint 170 ezerrel nőtt, amihez a versenyszféra is számottevően hozzájárult.
Elmondta: a GDP felhasználását nagymértékben a belső kereslet hajtotta, mind a beruházások, mind a fogyasztás jól teljesíthetett. A beruházásokat számos tényező, mint például az építőipari termelés, az uniós források, egyúttal a vállalati szektor növekvő aktivitása támogatta. Varga Mihály kifejtette: a lakosság fogyasztását az alacsony infláció, majd az árak csökkenése, a kedvező munkaerő-piaci trendek, és az ezek következtében emelkedő reáljövedelmek, valamint az egyes szolgáltatói ágak rekordszintű bővülése is segítette. Az alacsony inflációs környezet hátterében a kormány rezsicsökkentő lépései mellett az olajárak erőteljes mérséklődése áll – tette hozzá a miniszter.
Rámutatott: a gyenge külső kereslet ellenére az exportdinamika tartósan magas maradhatott a múlt évben is.
A munkaerő-piaci folyamatok idén is kedvezően alakulnak, a foglalkoztatás bővül. A háztartások jövedelmi helyzete tovább javul, amit a közszféra egyes területein megvalósuló illetményemelés, így a rendvédelmi dolgozók és a pedagógusok tervezett béremelése, emellett az alacsony olajárak is támogatnak – sorolta. Az egészségesebb bankrendszer kialakulása pedig a fogyasztói bizalmat is erősíti – tette hozzá Varga Mihály.
