Nem hirdet meg nemzeti költségvetési kockázatokra vidékfejlesztési pályázatokat a 2014- 2020-as uniós támogatási ciklusban a kormány, így az első kiírásokra nyár előtt nem lehet számítani. Az agrár-vidékfejlesztési programról még tart az egyeztetés az Európai Bizottság és Magyarország között, a tervezetet – más tagállamokhoz hasonlóan – májusban fogadhatja el Brüsszel. Minderről a Miniszterelnökség államtitkára beszélt a Portfolio.hu tegnapi agrárkonferenciáján. Kis Miklós Zsolt elmondta, a 2007-2013-as fejlesztési időszak keretéből azonban még márciusban kiírnak pályázatokat, mivel több meghiúsult beruházás miatt felszabadultak források.
Az új támogatási időszakban 2015 és 2020 között közvetlen agrártámogatásokra 7988 millió eurót (hozzávetőleg 2440 milliárd forint), míg vidékfejlesztési programokra 4145 millió eurót (1240 milliárd forint) fordíthatunk.
Kis Miklós Zsolt szerint a mezőgazdaság beruházási támogatásaiból a legtöbb az öntözésfejlesztésre, valamint az állattenyésztés és a kertészeti ágazat korszerűsítésére jut. Az öntözésfejlesztésnél egy pályázaton legfeljebb 300 millió forint nyerhető el, míg ez az összeg az állattenyésztés és a kertészet esetében 500 millió forint. A fiatal gazda támogatások keretösszege 122 millió euró lesz, ehhez jön hozzá a kifejezetten a kezdő gazdálkodóknak szánt 130 millió eurós beruházási keret. Az élelmiszer-feldolgozásra a vidékfejlesztési programból 200 milliárd forint jut. Erre a keretre a mikro- és kisméretű élelmiszer-ipari cégek pályázhatnak, a nagyobb vállalatok akkor kaphatnak támogatást, ha bevételük legalább fele mezőgazdasági termelésből származik. Szintén erre a célra a gazdaságfejlesztési operatív programban 100 milliárd forint áll rendelkezésre, ebből elsősorban a közepes vállalatok beruházásait támogatják majd.
Soltész Gergő, az FHB Bank elnöki tanácsadója szerint fontos lenne, hogy a pályázatok minél korábban megjelenjenek. – Míg a gépvásárlásoknál gyakori, hogy a gazdálkodók saját vagy banki forrásból finanszírozzák a vásárlást, az infrastrukturális beruházások azonban nem indulnak el vissza nem térítendő források nélkül – hívta fel a figyelmet. Az élelmiszer-ipari fejlesztések kapcsán Éder Tamás, az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetségének elnöke pedig azt hangsúlyozta, hogy a mérleget vezető cégek éves amortizációja 80- 90 milliárd forint között van, ám a beruházások most a szinten tartásra sem elegendők. Ezért szerinte az ágazat fejlesztésére legalább ezermilliárd forintra lenne szükség. Felhívta a figyelmet arra, hogy míg a vidékfejlesztési program forrásaira csak a mikro- és kis cégek pályázhatnak, ők csak az élelmiszer-ipari termelés 16-17 százalékát adják. – Örülünk annak, hogy a kis feldolgozók kapnak 200 milliárd forintot, ugyanakkor hiányoljuk azt a 300-400 milliárdot, amit a nagyobb cégek fejlesztéseire lehetne fordítani, mert az áruházak polcait ezek a cégek töltik fel - tette hozzá. Mélykuti Tibor, a Tej Terméktanács elnöke jelezte, a hazai tej csaknem hetven százalékát a nagyvállalatok dolgozzák fel, ezért elengedhetetlen, hogy ők is részesüljenek valamilyen támogatásban.
Papp Gergely, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szakmai főigazgató-helyettese szerint az élelmiszeripar erősítése a következő öt év kulcskérdése, a gazdaságfejlesztési operatív programból az ágazatra szánt 100 milliárd forint ugyanakkor nem biztos, hogy eljut a feldolgozókhoz. A tervezetben ugyanis nem megfelelően különítették el ezt az összeget, így az élelmiszer-ipari vállalkozásoknak más iparágak szereplőivel kell majd versenyezniük ezért a pénzért. Fórián Zoltán, a TakarékBank vezető agrárszakértője viszont arra mutatott rá, hogy soha nem látott lehetőségek nyílhatnak meg az ágazat előtt. Várakozásai szerint az évtized végéig – ha jól használjuk fel a támogatásokat – húsz százalékkal nőhet az ágazat termelési értéke, a növekedés motorja pedig továbbra is az export lesz.
