Ahol magyarok élnek a magyarokból

Külön piacnak számítanak ma már a külföldön élő magyarok, ellátásukra vállalkozások specializálódtak.

Horváth Attila
2015. 03. 06. 5:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Fél éve alakítottam át az üzletet, egyre több magyar költözött a környékre, úgy vettem észre, hogy sikeres lehet az ötlet. Azóta csak magyar és román élelmiszereket árulok. Bevált, egyre több a vevő – mondta lapunknak az egyik londoni peremkerületben vegyesboltot üzemeltető Liviu Popa. A román férfi néhány éve még kizárólag lengyel termékeket árult, hiszen Londonban az egyik legnagyobb számú külföldi munkavállaló csoport ebből a nemzetből kerül ki, egyes felmérések szerint ők félmillióan is lehetnek. A magyarok számát nem hivatalos becslések 200 ezerre tartják az angol fővárosban, a tavaly megszűnt Nemzeti Munkaügyi Hivatal utolsó becslése legalábbis ezt a számot közelíti. Egy nemrég megjelent, londoni magyarokról szóló Euronews-cikkben 203 ezer magyart saccoltak.

A boltos a váltás előtt is tudott valamennyire magyarul, de egy évig gyors ütemben tanulta a nyelvünket, mielőtt beindította az üzletet. Nemzetközi futárcégeken keresztül rendel többek között Pick szalámit, Erős Pistát, különféle borokat, sajtokat. A legnépszerűbb nála kapható termék azonban a Túró Rudi, egyre több angol vevő is keresi, nincs az a mennyiség, ami ne fogyna el belőle. Karácsonyra még dunai halat is sikerült hozatnia. A bolt még Londonban sem számít olcsónak, a hazai áraknak mintegy két és félszerese a szint, ennek ellenére sok a vevő.

Egy nemzetközi futárcég magyar sofőrje gyakran fordul meg Angliában, főleg ruhaneműt szállít Európa országaiba. – Havonta egyszer járok itthon, ilyenkorra a feleségem szervez néhány családot, akik kint dolgozó gyerekeiknek küldenek csomagokat, általában élelmiszert és dohányt. Mivel indulás után az egyik első állomás London, ezért hamar kiér az áru. Egy belvárosi parkolóban találkozom velük, ilyenkor fizetnek a szállítmányért. Olyan is előfordult már, hogy nem kértem pénzt a fuvarért – mondta a férfi.

Egy lapunknak név nélkül nyilatkozó Budapesten élő nő fél évig dolgozott egy ügynökségnél, magyar fiatalokat közvetíttek Londonba, állítása szerint teljesen törvényesen.

– Telefonon hívtak az érdeklődők, akiknek garantáltuk a szállást és a munkát. Általában szállodai, gyári, éttermi állást szereztünk nekik. Egy magyar férfi volt a főnököm, aki kint él Londonban, ő felel azokért, akik kirepülnek. Saját lakásait adja ki nekik, jól bejáratott helyeken szerez nekik munkát, segít elintézni a papírokat is. A cégektől jutalékot kap az ügyfelek pedig háromhavi kauciót és 100 ezer forintot fizetnek. Egy ember után 30 ezer forint jutalékot kaptunk, a kiutazók számításaink szerint mintegy 100 ezer forintot tehettek félre a nekik szerzett munkákkal havonta. Ezek a fiatalok általában nem hosszú távra terveztek, maximum egy-két évig maradtak, hogy legyen egy kis spórolt pénzük. A legtöbben azzal az indokkal magyarázták nekem a kiutazást, hogy szeretnék visszafizetni a diákhitelt – mondta a nő.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.