Az MNB a fiktív kötvényeseket is kárpótolná

Matolcsy György szerint a brókercégek ügyei nem jelentenek rendszerszintű kockázatot.

Matolcsy György, az MNB elnöke egy kérdésre válaszolva kiemelte, hogy a brókercégek ügyei nem jelentenek rendszerszintű kockázatot a magyar pénzügyi rendszerre nézve. Elmondta: a befektetési szolgáltatók által kezelt összes vagyon mintegy 6000 milliárd forintra tehető, ehhez az összeghez képest igen csekély a BudaCash és a Quaestor esetében kezelt befektetői vagyon.

Windisch László kiemelte: a Quaestor mint befektetési szolgáltató az engedélyezett kötvénymennyiség sokszorosát értékesítette, és a jogi elemzés során az MNB arra jutott, hogy mivel befektetési szolgáltatási tevékenység keretében átvett ügyfélpénzekről van szó, ezért „ez a Beva szempontjából biztosított tevékenységnek minősül”.

A jegybank alelnöke kifejtette: a Quaestor esetében a legálisan engedélyezett kötvényprogramban 58 milliárd forint összegű kötvényt adtak el a befektetőknek, a teljes piacra dobott mennyiség azonban 210 milliárd forintra rúgott, „a különbözet adja a fiktív kötvények mennyiségét”.

Matolcsy György jegybankelnök arról is szólt a „brókerbotrány” kapcsán, hogy napjainkban a befektetési szolgáltatók körében elkezdődött tisztulási folyamat átrendeződést indított el a pénzpiacon, mivel a lakosság, az önkormányzatok a megtakarításaikat átviszik, illetve elviszik a kereskedelmi bankokhoz, a nagyobb bankok befektetési szolgáltatóihoz, illetve nem utolsósorban állampapírba helyezik el megtakarított pénzeiket.

Windisch László a tájékoztatón is megerősítette: kompromisszumok nélkül az összes befektetési szolgáltatónál, brókercégnél lefolytatják majd a vizsgálatokat, és ahol súlyos problémákat találnak, azt nyilvánosságra hozzák. A helyszíni vizsgálatok elindultak, „az MNB-nek nem érdeke, hogy szőnyeg alá söpörje a problémákat” – mondta az MNB alelnöke.

Egy kérdés kapcsán elmondta: a Beva esetleg pótbefizetéseket írhat elő tagjainak, ezt azonban várhatóan „több évre elporlasztva tenné meg”.

Erre reagálva az Együtt – a Korszakváltók Pártja alelnöke azt közölte: Matolcsy György jegybankelnök ezzel gyakorlatilag a többi becsületes, jogkövető és jól működő tőkepiaci vállalkozásra hárítja saját balfogásainak és a Quaestort vezető Tarsoly Csaba bűneinek felelősségét és terhét. Hozzátette, hogy eközben Matolcsy György 300 milliárdot költ alapítványaira és „egyéb tündérmeséire”. Pápa Levente felszólította a jegybankelnököt, hogy a befektetőket az alapítványi források terhére kártalanítsák, fejenként hatmillió forintig, „aztán pedig mondjon le, mert alkalmatlan és érdemtelen a pozíciójára”.

A HVG szerint középfokú végzettsége sincs Orgován Bélának, akit március közepén a Quaestor-csoport központi cégének vezérigazgatójává választottak – a tulajdonos, Tarsoly Csaba korábbi helyére. A 444.hu szerint Orgovánnak a rendőrséggel is volt dolga korábban, börtönben is ült.

Az LMP szerint a kormány és a Fidesz csak szavakban kemény a pénzügyi csalások elkövetőivel szemben, „a szemük láttára pucolják ki a Quaestort”. Szerintük a társaság gyanús átszervezése, az érthetetlen tőkemozgások mind arra figyelmeztetnek, hogy a betétesek maradék pénze is könnyen kámforrá válhat. Az LMP a jegybank és annak elnöke, Matolcsy György felelősségének tartja, hogy pénzügyi felügyelet éveken keresztül hagyta a fedezet nélküli kötvények kibocsátását.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) kedden közleményben reagált Mesterházy Attila, az Országgyűlés külügyi bizottsága szocialista tagjának nyílt levelére, amelyben a politikus azt kérte: a KKM haladéktalanul hozza nyilvánosságra azokat a döntés-előkészítő elemzéseket, amelyek szorgalmazták a tárca háttérintézményeként működő Magyar Nemzeti Kereskedőház Quaestornál lévő befektetéseinek kivonását, illetve a számla megszüntetését.

A tárca azt közölte: a minisztérium a Quaestor csődjét nem látta előre. Megismételték: a Magyar Nemzeti Kereskedőház vezetői azt látták, hogy a Buda-Cash és a Hungária Értékpapír csődje után az ügyfelek bizalma megingott a brókercégekkel kapcsolatban, a Quaestor ügyfeleinek jelentős része kivette a pénzét a cégtől. A kereskedőház vezetői látva ezt a folyamatot, döntöttek úgy, hogy az a biztos megoldás, ha ők is kiveszik a tőkét a Quaestortól.

A KKM az Együtt azon kérdésére is válaszolt, hogy miért a Quaestor nyerte el a moszkvai vízumközpont üzemeltetési jogát. Azt írták, a kereskedőház a Quaestor magánkezdeményezéseként indult el. Közlésük szerint az elmúlt egy évben folyamatosan folytak tárgyalások arról, hogy a Magyar Nemzeti Kereskedőház (MNKH) ehhez a kezdeményezéshez az addigi eseti együttműködéseken túl is kapcsolódik, de szerződés megkötésére nem került sor. „Értelemszerűen így havidíjra sem volt jogosult a Quaestor, és más jogcímen sem jutott közpénzhez” – közölte a minisztérium, hozzátéve: ez nem jelenti azt, hogy az MNKH nem közvetített orosz relációban ügyletet, mintegy egymillió eurónyi árut szállított Oroszországba, többféle terméket érintve, de ezekben a Quaestor nem vett részt.