Egyre mélyebb a szociális szakadék az unión belül

A France Stratégie elemzői szerint nem fognak teljesülni az évtized végére kitűzött célok.

Majláth Ronald
2015. 03. 02. 20:53
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Szomorú következtetésre jutottak a France Stratégie (a miniszterelnök alá tartozó stratégiai intézet) elemzői, miután szemügyre vették, hogyan halad az Európa 2020 nevű uniós stratégia megvalósítása. A tízéves fejlesztési terv – többek között – az aktivitási ráta 69-ről 75 százalékra emelését és szegénységi küszöb alatt élő európai polgárok felemelését célozta meg, azonban az eddigi „eredmények” korántsem megnyugtatóak. A Le Figaro által bemutatott elemzésből ugyanis kiderül, hogy a déli országok folyamatosan leszakadnak az északi tagállamoktól.

Vegyes képet fest a 2008 és 2013 közötti időszakban a foglalkoztatottság alakulása a munkaképes korúak körében. Az adatok szerint Németországban ez az arány 74-ről 77 százalékra nőtt, Ausztriában 75,1-ről 75,5-re, Luxemburgban pedig 68,8-ról 71,1-re. Azonban a kontinens déli részén éppen ellentétes folyamatoknak lehetünk szemtanúi: Görögországban 66,3-ról 52,9 százalékra esett vissza ez a szám, Spanyolországban 68,5-ről 58,6-ra, Portugáliában 73,1-ről 65,4-re.

A 2004-ben vagy az után csatlakozott országok közül egyedül Magyarországon és Máltán javult a foglalkoztatottsági helyzet. Míg hazánkban a foglalkoztatottság 2008 és 2013 között 1,3 százalékkal nőtt, Máltán 5,6 százalékkal dolgoznak többen.

Ennél is nagyobb különbségek tapasztalhatók a szegénység terén. A szegénység vagy társadalmi kirekesztés által veszélyeztetett emberek száma Finnországban, Ausztriában, Németországban, az Egyesült Királyságban csökkent, ugyanakkor drasztikusan nőtt ez a szám a kontinens déli részén. Görögországban közel kilencszázezerrel emelkedett a szegények száma, Spanyolországban több mint egymillióval, Portugáliában pedig több mint százezerrel. Érdekes módon a Nyugat és Kelet közötti különbségek nem növekedtek ilyen élesen: Szlovákiában, Lengyelországban és Romániában csökkent a szegények aránya.

Mindezen adatok tükrében a France Stratégie kutatói korántsem optimisták. Úgy látják, hogy az Európa 2020 nevű programban megfogalmazott foglalkoztatási, illetve a szegénység csökkentésére vonatkozó célok valószínűleg nem fognak teljesülni az évtized végére. Pedig éppen az életszínvonal növelése volt az európai integráció egyik legfőbb célja.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.