Joe Hockey ausztrál pénzügyminiszter pénteken egy rádiónyilatkozatában azt mondta, van létjogosultsága a projektnek, és a kormány vizsgálja Ausztrália részvételi lehetőségét. Ugyanakkor Canberra meg akar bizonyosodni róla, hogy a szervezet vezetése átlátható lesz, és egy ország sem tudja majd önmagában irányítani azt – tette hozzá. „Több mint 30 ország már csatlakozott. Ez (a bank) a térségünkben, a szomszédságunkban fog működni, térségbeli alvállalkozókkal fog szerződni ( ) Azt akarjuk, hogy az ausztrál kivitelezők is részt vegyenek (a projektekben), ausztráloknak akarunk munkát szerezni ettől a banktól” – mondta Joe Hockey.
A Sydney Morning Herald ausztrál lap pedig arról számolt be, hogy Canberra a hétfői kormányülésen fog határozni a csatlakozásról. A napilap jelentése szerint az ország 3 milliárd ausztrál dollárral fog beszállni a bankba, amit az ausztrál nemzetbiztonsági bizottság is jóváhagyott. Aszó Taró japán pénzügyminiszter szintén pénteken azt mondta, hogy Japán az AIIB hitelnyújtási mechanizmusával kapcsolatban fogalmazott meg kételyeket, elsősorban a finanszírozott projektek társadalmi és környezeti fenntarthatóságra gyakorolt hatását illető felügyeleti mechanizmusok kialakítását sürgette. Ha ezek a kérdések rendeződnek, Japán csatlakozhat a bankhoz – mondta Aszó, bár azt is hozzátette, hogy egyelőre nem kaptak választ kérdéseikre. Egyes dél-koreai sajtóhírek arról szóltak, hogy Szöul döntött a csatlakozásról, bár ezt a kormány cáfolta.
Az AIIB-hez eddig nem csatlakozott a térség három fejlett gazdasága, Japán, Ausztrália és Dél-Korea, amelyek mind az Egyesült Államok katonai szövetségesei. Washington korábban élesen bírálta a kezdeményezést, arra hivatkozva, hogy az új bank vezetési rendszere nem átlátható, és az intézmény nem rendelkezik megfelelő környezeti előírásokkal projektjeire vonatkozóan. Azzal kapcsolatban is kételyek merültek fel, hogy Kína egyedül lehet képes irányítani a bankot, és hogy az AIIB a Japán és az Egyesült Államok által irányított Ázsiai Fejlesztési Bank (ADB) riválisa lehet.
Az Egyesült Államok a múlt héten élesen bírálta Nagy-Britanniát, amiért az belépett a bankba. Azonban ennek ellenére London lépését a héten három további európai uniós tagállam, Németország, Franciaország és Olaszország követte.
Komoly kihívást jelent az Amerika vezette pénzügyi világrendnek, hogy az USA néhány létfontosságú szövetségese – Németország, Franciaország és Olaszország – kedden közölte, hogy csatlakozna ahhoz a nagyrészt kínaiak által pénzelt új ázsiai fejlesztési bankhoz, amelyre Washington a Világbank rivális pénzintézeteként tekint – írta a The New York Times kedden.
A bankalapítást kezdetben a kínai Hszi Csin-ping, a Kínai Kommunista Párt főtitkára javasolta egy olyan misszió keretein belül, amely segít finanszírozni a nagy infrastrukturális beruházásokat a szegény ázsiai országokban, amelyek hagyományosan a Világbank és az Ázsiai Fejlesztési Bank vadászterületei.
A kezdeti 50 milliárd dolláros tőkét ígérete szerint Peking biztosítaná; Kína azt reméli, hogy az új pénzintézmény hozzájárul ázsiai hatalmához, amely katonai és gazdasági értelemben is tovább nőhet, átformálva a térség politikai viszonyait is.
