Holland fenék, magyar bringa

Az egyik magyar kerékpárgyár évi 57 ezer drótszamarat exportál Hollandiába, míg egy másik most nyit „cukrászdát” Bécsben. Helyzetkép a magyar biciklikészítésről.

Pár éve már egyébiránt nem a Csepel a legnagyobb gyár itthon, legalábbis honlapján „vezető gyárként” tünteti fel magát az esztergomi székhelyű, 1997-ben alapított Neuzer Kft. Nekik kicsit más számaik vannak a honi piacról, meglehet, pontosabbak, mint a Csepeléi.

– Itthon tavaly körülbelül 320 ezer kerékpárt értékesítettek, amiből a Neuzer Kft. 45 ezret teljesített, ez 14 százalékos piaci részesedés – közölte megkeresésünkre Neuzer András, a cég vezetője. Neuzeréknak lehet rálátásuk az áruházakat is bennfoglaló piac méretére, ugyanis a 450 kisebb szakbolton kívül két sportáruházat és három hipermarketet is kiszolgálnak, a teljes éves gyártásuk 118 ezer darab.

Aligha lehetne a kerékpárgyártásnál piackövetőbb kereskedelmi szegmenst találni, hiszen a gyártók gyakorlatilag hónapról hónapra le tudják követni a trendeket – amit a viszonteladókon keresztül nem, azt kiállításokon –, és mivel rengeteg partnerrel dolgoznak, a keresletről is napra pontosan tudnak mindent.

Hogy milyen kerékpár ma a trendi, a városi kerékpározás boomjával valamennyire tisztában lévők könnyen kitalálhatják: a városi, „city” bringák, valamint a 28 colos treking a nyerő típus, a mountain bike-ok világa mára nagyon összeszűkült pár év alatt, ezt a Csepelnél is megerősítik. De amire ők még jobban igyekeznek odafigyelni, hogy minden méretben legyenek kerékpárjaik – gyerekméret például 12-től egészen 24 colosig. A Neuzer a city bringákban erős, exportjuk 80 százalékát különféle jól felszerelt, színes, szagos, divatos city kerékpárok adják, és itthon is ezek „mennek”.

Ha már az exportra terelődött a szó, az esztergomiak számai igen komoly munkára utalnak. – A 73 ezer külföldön eladott kerékpárból 57 ezer megy Hollandiába, 8 ezer Németországba, 3 ezer Szlovéniába, és további 5 ezer kerékpárt elhelyezünk olasz, francia, spanyol, lengyel, lett, észt és dán piacon is – fogalmaz Neuzer András.

A Csepelnek mindazonáltal kicsit mázlija van a nevével, ha exportról beszélünk, a tacskóhoz fűződő romantika talán épp a Bécsben dolgozó magyarok sajátja. Így is alapos terepmunkát végeztek, mielőtt a bécsi kalandba belevágtak.

– Alapvetően azt érzékeltük, hogy az osztrákok is érdeklődnek az ár-érték arányban számukra nagyon megfelelő Csepel biciklik iránt. De természetes, hogy a magyar közösség érdeklődésére is számítunk, nekik is kézenfekvő lehet, hogy Bécsben is meg tudják venni a kerékpárokat, és ha szervizelési problémájuk van, azt is lehet orvosolni helyben – újságolja Paróczai Iván, aki a magyar fővárosban az elmúlt négy évben tapasztalt kerékpáros-infrastruktúrafejlesztés jeleit észleli odakint. – Olvastuk azt is, hogy a bécsi önkormányzat fantasztikus kerékpáros programokat hirdet meg a következő öt évben a közlekedés fejlesztése céljából. Bécsben annyira pozitív a tendencia, a városban rengeteg kerékpárút van, ha jól tudom, 1400 kilométer, és minden évben gyarapszik. 4-5 éven belül ott nagyon magas szintű fejlettség lesz, készen kell erre állnunk – ringatja a terveket Paróczai.

Menjünk bele egy kicsit a bringákba! Azért, hogy egy-egy Csepel keró mennyire magyar, nagyon relatív: Tajvanból, illetve Kínából van a váz, a villa és a váltó is. A csomagtartó, a sárvédő és a markolat magyar, illetve az összeszerelés teljes egészében – a kerekeket például olasz felnikből építik, de van a Csepeleken cseh alkatrész is. De hát Európát tényleg lassan megeszi a Távol-Kelet – miért lenne épp a kerékpárgyártó szegmens kivétel? Neuzer Andrástól sem kapunk meglepő választ.

– A vázak Kínából és Tajvanról vannak. Amit meg tudunk vásárolni magyar gyártóktól, azt persze itthon vesszük, de erős az európai beszállítói háttér is: olasz, német, cseh, francia, holland gyártók termékeit használjuk. Távol-Keletről Japán, Indonézia, Kína, Tajvan a fő alkatrész-beszállítók.

Látható tehát, hogy nemcsak nálunk, de más országokban is okvetlenül egy nagy nemzetközi legózás a kerékpárgyártás, innovatívnak lenni legfeljebb abban lehet, ki, hol és mennyiért adja el a végeredményt, és milyen alkatrész-beszállítói partnereket talál az újabb és újabb divathullámok követéséhez, esetleg még kicsit diktálni is tudja a trendet Ha ez az ára, hogy a cégek stabilan növekedjenek, egyre nagyobb számú hazai munkaerőt foglalkoztassanak, akkor a piac ezt várhatóan továbbra is így rendezi majd. A Neuzer árbevétele az alapítás óta minden évben növekedett, tavaly 4,4 milliárd forint volt, ma 150-en keresik itt a kenyerüket. A Csepelnél öt éve még 65 fő dolgozott, ma ez a szám 85, és árbevételük is évi 10 százalékkal növekedett. Célok azért így is vannak.

– A magasabb minőségű termékek arányát szeretnénk növelni – így Neuzer András. – Ehhez technológiai fejlesztésre van szükség. Jelenleg a fejlesztés kiemelt terület, 2 dizájnert és 3 termékfejlesztő mérnököt is foglalkoztatunk. Márciusban ráadásul új fejlesztési központunk lesz, ahol tizenketten kizárólag fejlesztéssel fognak foglalkozni. A vevőkör egyre igényesebb, ezt kell kiszolgálni.

A Csepel arra az időre is készül, ha már nem növekszik tovább az eladott kerékpárok száma: – Akinek biciklije van, annak karban kell azt tartania – vélekedik Paróczai Iván, és milyen igaza van. A Csepel pangás esetén átáll alkatrészgyártásra.

Evidens, hogy a jelenleg még meglévő növekedést az európai közlekedéskultúra változása generálja: nem csak nálunk, más országokban is a spórolósabb közlekedési módok felé fordulnak az emberek, amit felismernek a döntéshozók is, és mind több helyen fejlesztik a tömegközlekedést a kerékpárossal integráltan. A kerékpárra pedig rátalálnak a közlekedők, ahogy biztonságban érzik magukat. A Csepel bizodalma szerint a bécsi magyarok tízezrei épp a Csepelre.