A horvát lapnak nyilatkozó, névtelenséget kérő malomipari cég vezetője megerősítette, hogy az iparágban egyre erősebb a konkurencia. Horvátországban a teljes lisztfogyasztás 420 ezer tonnát tesz ki, azonban ez a szám évről évre csökken. Ugyanakkor a kenyér és más péksütemények kereslete 2007 és 2011 között nem változott. Ugyan a 2012-es és 2013-as adatokat még nem hozták nyilvánosságra, de a lap forrása szerint a lisztfogyasztás tovább csökkent.
Horvátországban és az uniós országokban egyre nagyobb a konkurenciaharc a lisztpiacon, így egyre több malmot zárnak be. Németországban a malomipar nyolcvan százaléka a három legnagyobb termelő kezében van, Horvátországban ugyan jelenleg 55 malom működik, azonban öt cég fedi le a piac nyolcvan százalékát.
„Horvátországnak az unióba való belépésével a piaci verseny nagyon felerősödött, ami a hazai termelőket hátrányba sodorta a külföldiekhez képest” – mondta el a malomipari cég vezetője. Hozzátette: a malomipari termelők túlélésének feltétele ma az lenne, hogy átalakítsák mindazokat a szektorokat, amelyek a malomiparhoz kapcsolódnak, a búzatermelőktől a malomiparon át a lisztkereskedelemig.
Horvátországban ma túl sok termelő van, ők pedig csak alacsony terméshozamot tudnak felmutatni. A lap forrása rámutatott: az országba behozott sütőipari termékek nagyon jó minőségűek, mivel elsőosztályú búzából készülnek. Ezt pedig nehéz a hazai piacon beszerezni, ellentétben a külföldi országokkal, ahol a jó minőségű búza versenyképes áron kapható.
