S ha már van neve a gyereknek, adódhat a kérdés: hogyan lehet felszínre hozni? A technológia egyszerűnek hangzik, azonban annál inkább a türelemre és az invesztált költségekre hagyatkozik. A kitermelés módja, hogy lefúrnak abba a rétegbe, ahol a gáz van – ez általában 6-7 kilométeres mélységet jelent, ezután az úgynevezett hidraulikus rétegrepesztéses (amit a köznyelv repesztésnek hív) technológiát alkalmazzák. A porrá zúzódott kőzetek között vízbázisú folyadékkal mesterséges csatornát hoznak létre. A központi járatokból vízszintes furatok ágaznak szét, majd a beléjük pumpált vegyszeres vízzel (természetesen nem mindegy a vegyszer típusa) repesztik szét a palarétegeket.
A technológia alkalmazásának veszélyességéről megoszlanak a vélemények. Botár Alexa, a Magyar Természetvédők Szövetségének képviselője az MNO-nak elmondta, hogy a szervezet ellenzi a palagáz kitermelését, mert annak kockázatai nem megfelelően kezeltek. Mint mondta, az Európai Unió is veszélyt lát a nem hagyományos szénhidrogének kitermelésében. A szövetség éghajlatvédelemmel és energiapolitikával foglalkozó munkatársa kiemelte, hogy a palagáz-kitermelés, ellátás és égetés üvegházgáz-kibocsátása nagyobb, mint a hagyományos, fosszilis eredetű gázé. Jelentős környezeti kockázatot jelent a repesztés miatt a felszíni és felszín alatti vizek szennyeződése, a vízellátás zavarai, a talaj-, a levegő- és a zajszennyezés, a szeizmikus zavarok.















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!