Szivárognak vissza az eltűnt ingatlanosok, de kontroll nincs fölöttük

Élénkül az ingatlanpiac, ismét egyre több a közvetítő, ám a szakemberek képzettségét semmi nem garantálja.

A Magyar Ingatlanszövetség (Maisz) a nemzetközi szervezetek ajánlásai alapján kidolgozott egy személytanúsítási rendszert (Eufim, azaz európai felső szintű ingatlanszakmai minősítés), ezáltal nyilvántartja a minősített közvetítőket és ingatlanértékelőket. Rendszerük 12 éve működik, a tagoknak ötévente újra és újra meg kell méretniük tudásukat, újra kell tanúsíttatniuk magukat.

A szervezet rendelkezik etikai kódexszel is, etikai bizottsága kivizsgálja a problémás ügyeket, de mivel a tagság nem kötelező, létezésük nem jelent garanciát minden egyes ingatlanosra. Mint Kispál Sándortól, a szövetség főtitkárától megtudjuk, szervezetük sok-sok éve szeretné elérni, hogy a közvetítők tudását kötelező legyen rendszeresen felülvizsgáltatni, ugyanúgy, mint például a könyvvizsgálókét. Ma ugyanis lehetőség van arra, hogy valaki egy 20 éve megszerzett képesítéssel 10 év kihagyást követően újra munkába álljon. Viszont ez idő alatt mind a jogszabályokban, mint a piacon, mind az építőanyagok minőségét illetően történtek olyan változások, amelyekről illene tudniuk.

Ugyancsak hiányosság, hogy az ingatlanosoknak nincs olyan kötelező felelősségbiztosításuk, mint például az ügyvédeknek. A Maisz-tagoknak 12 éve ilyet is kötelező kötniük, ez teszi lehetővé, hogy ha szakmai hibát vétenek, akkor a biztosító megfizesse az ügyfél kárát.

A Magyar Ingatlanszövetségen kívül sok egyéb szakmai szervezet is van, de azok lényegesen kisebbek, nyilvántartással pedig egyikük sem rendelkezik. Emiatt a közvetítők számára, képzettségére vonatkozó pontos adatok sehol nem állnak rendelkezésre, mindössze annyit tudni, hogy a válság beköszönte előtt körülbelül 30 ezresre saccolták létszámukat. Ugyancsak becslés, hogy az ingatlanosok nagyjából 30–50 százaléka rendelkezik legalább OKJ-s végzettséggel. A többieknek semmilyen papírja nincs, egyedül az irodavezető rendelkezik képesítéssel.

A létszám visszaesésére vonatkozóan szintén csak a szakmabeliek véleményére lehet hagyatkozni: a többség úgy saccolja, hogy a recesszió idején a közvetítők száma 40-50 százalékkal csökkent. Sok cég csődbe ment, rengetegen elhagyták a pályát. Ma tehát nagyjából 15-18 ezer ingatlanos mozoghat teljes állásban a szakmában.

Azt még csak megbecsülni sem lehet, hogy a papírral rendelkezők közül hányan közvetítenek ingatlant csak úgy hébe-hóba. A pontos szám megismerését nem segíti az sem, hogy a közvetítőknek ugyan be kell jelenteniük tevékenységüket a székhelyük szerinti önkormányzatnál, de a települések nem összesítik adataikat. Utóbbi tájékoztatást a Nemzetgazdasági Minisztériumtól kaptuk, amikor arról érdeklődtünk, van-e a szakemberekről egységes nyilvántartás. Nem is tervez ilyet a tárca, legalábbis erre vonatkozó kérdésünkre felelet nem érkezett. Aki tehát ingatlant adna vagy venne, továbbra sem tudhatja, kivel van dolga.