Három kérdésben szavazták meg tegnap a képviselők a korábban benyújtott módosító indítványokat az üzletek kötelezően elrendelt vasárnapi bezárása kapcsán. Ezzel további kereskedőkre terjesztették ki a korlátozást. Eldőlt, a vasárnapi munkavégzés tilalma immár azokra az értékesítőhelyekre is kiterjed, amelyek benzinkút területén vannak, de nem árulnak üzemanyagot, valamint azokra, amelyek azonos helyen és időben folytatnak kis- és nagykereskedelmi tevékenységet.
Előbbi lényege, hogy az üzemanyagtöltő állomások saját üzletei, vagyis a shopok továbbra is nyitva lehetnek vasárnaponként, mivel a benzineladás mellett a vásárló egyéb termékekkel történő kiszolgálása nem igényel plusz munkaerőt. A töltőállomások területén működő, de üzemanyagot nem áruló, különálló boltok esetén viszont érvénybe lép a vasárnapi tilalom. Idehaza a Spar üzletlánc neve alatt működik a legtöbb benzinkutas bolt, ezért a sajtóban lex Sparként híresült el a szigorítás, amely egyes vélekedések szerint a multilánc üldöztetésére született. Azonban lapunk úgy értesült, a legtöbb ilyen franchise rendszerben működő üzletet mégsem érinti a korlátozás, mivel gyakori, hogy az állomás shopja egy térben van a Spar üzlettel. Ahol pedig egyúttal üzemanyag-értékesítés is történik, ott a törvény engedi az egyéb termékek árusítását, függetlenül attól, milyen márka alatt működik a szupermarket.
A kis- és nagykereskedelmi tevékenységet egyszerre folytató áruházakra vonatkozó korlátozást többen lex Metróként értelmezték, vagyis úgy, hogy a szigorító intézkedésnek az a célja, a Metro áruházak se nyithassanak ki vasárnaponként. Azt azonban a törvény továbbra is lehetővé teszi, hogy az érintett egységek termékei a hét utolsó napján is elérhetők legyenek azok számára, akik továbbadják az árucikkeket. Vagyis a nagykereskedelmi tevékenységet nem tiltotta meg a rendelkezés, így például a kisebb boltok, vendéglátóegységek frissáru-beszerzése továbbra is megoldható vasárnaponként.
– Hazánkban 15 ezer nagykereskedelmi raktár működik, amelyek szinte mindegyike a végfelhasználóknak is értékesít, azaz kiskereskedelemmel is foglalkozik. Ezek a vállalkozások eldönthetik, hogy 200 négyzetméternél kisebb üzletüket nyitva tartják-e, amennyiben a tulajdonos vagy családtagja végzi el a munkát – magyarázta lapunknak az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára. Vámos György hangsúlyozta: a törvény hatálya alól kivételt jelentő üzleteknek nem kötelező üzemelniük a zárvatartási időszakban.
A honatyák szavaztak a munka törvénykönyvének módosításáról is. Eszerint azok az alkalmazottak lesznek jogosultak a jövőben a százszázalékos vasárnapi bérpótlékra, akik olyan boltban dolgoznak, amely csak az adventi vasárnapokon és az év egy tetszőleges vasárnapján nyithat ki. Minden más esetben a szabályok ötvenszázalékos bérpótlékot írnak elő a hét utolsó napján dolgozóknak.
– Üdvözöljük a 100 százalékos pótlék bevezetését, azonban az emelést minden, vasárnap munkába állított kereskedelmi dolgozóra ki kellett volna terjeszteni. Így ugyanis, ha például egy nagyáruházban dolgozó árufeltöltőt vasárnap estére rendelnek be a hétfői nyitás előtt éjszakai munkára, akkor csak néhány órára jár neki a pótlék, ráadásul este dolgozhat, míg korábban az egész napi munkáért járt a pluszpénz. Egy nagyobb láncnál átlagosan 5-6 ezer forinttal kevesebbet visznek haza ezentúl a dolgozók – mondta lapunknak a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezetének elnöke. Bubenkó Csaba kiemelte: a munkáltatók közül egyik sem jelezte, hogy ezt a kieső pénzt béremeléssel kompenzálják az alkalmazottaknak. Számítások szerint egy 18 ezer főt foglalkoztató áruházlánc esetében a pótlékok kiesése évente nagyjából félmilliárd forintnyi megtakarítást jelent. Vagyis ha a hét többi hat napján nem apad számottevően egy lánc forgalma, a vállalat még nyer is a rendelkezésen.
