Nagyobb bevételre lesz szükségük az önkormányzatoknak többek között a segélyezési rendszer átalakítása miatt, ezért a települési adók jövőre egyre fontosabbá válhatnak – mondta lapunknak Angyal József adószakértő. Szerinte kis fantáziával kitalálhatnak akár olyan furcsa terheket is, mint a füst-, a kapu- vagy a kerítésadó. Egy kisebb településen azonban nehéz dolga lesz a képviselőknek és a polgármesternek, mert a lakosság könnyebben hangot tud adni a felháborodásának az országban csak őket érintő változások miatt. Fontos szempont tehát a helyi polgárok teherbíró képessége, így nem zárható ki annak lehetősége, hogy kikérik majd a helybéliek véleményét is.
– Ha adó bevezetéséről vagy az adózás elkerüléséről van szó, akkor az emberi fantázia határtalan. Biztosan sokfélét találnak majd ki, arra kell csak figyelni, hogy az új ne essen majd egybe egy korábbival – mondta lapunknak Vámosi-Nagy Szabolcs. Az adóhivatal egykori elnökhelyettese szerint a kisebb és szegényebb településekre eddig sem volt jellemző a helyi adó, ez ezentúl sem változik majd. A tízezres lélekszámot meghaladó városokban nagyobb a valószínűsége az új elvonásoknak.
Egy tavalyi törvénymódosítás értelmében az idén bevezethető települési adók nem vethetők ki szervezetre, vállalkozóra, nem terhelhetnek vele olyan adótárgyat, amelyre már vonatkozik közteher. Ezzel kapcsolatban a Napi Gazdaságnak Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke azt mondta, hogy a vagyoni típusú adók dömpingszerű kivetésére lát esélyt a következő évben. A törvény életbelépése óta ugyanakkor a települések mindössze 0,3 százaléka, azaz mintegy száz önkormányzat terhelte meg a lakosságot föld- vagy útadóval.
A lap beszámolt róla, hogy a Magyar Önkormányzatok Szövetségénél hasonlóan látják a jövőt. Gémesi György elnök szerint az önkormányzatok idén még elsősorban az eddigi helyi adókkal (építmény-, ingatlan-, telek-, iparűzési adó) számolnak. Jövőre ez változhat, és a nagyobb adóerő-képességgel bíró települések újabb és újabb terheket vethetnek ki immáron települési adó formájában. Szerinte többnyire a működési kiadások és a fejlesztések után kell majd többet fizetni, mint például útépítésnél.
Az Index.hu korábban arról számolt be, hogy a Csongrád megyei Zsombón már bevezettek egy új adónemet, amely a húsz méternél magasabb építményeket terheli. Ebből a településen négy van, egy víztorony és három telefontorony. A templomtoronyra nem vonatkozik az új adónem, az egyházi és önkormányzati tulajdon ugyanis a kivételek között szerepel. A Veszprém megyei Örvényesen a telekadót fizetők körét úgy határozták meg, hogy a fizetési kötelezettség csak a település egyik felére vonatkozik. Az újonnan bevezetett települési adók közül a termőföldre kivetett teher váltotta ki eddig a legnagyobb tiltakozást.
Bár a Földművelésügyi Minisztérium álláspontja szerint csak azokkal a földtulajdonosokkal fizettethetik meg az adót az önkormányzatok, amelyek nem használják földjüket, hanem bérbe adják, a települések vezetői nem minden esetben osztják a tárca véleményét. Az elmúlt hetekben ezért több településen is tüntetést szerveztek a gazdálkodók a földadó ellen. Eddig egyebek között Súron, Rábapatyon, Kisvásárhelyen, Szalapán, Somogytúron, Mikepércsen, Balatonfüreden, Csopakon, Nagykeresztúron, Karádon és Balmazújvárosban vetett ki a termőföldre helyi adót az önkormányzat. A legtöbb önkormányzat aranykoronánként 300 forintos adót vezetett be, ám van olyan település is, ahol ennél magasabb a teher összege.
