Február eleje és április vége között a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai szerint a foglalkoztatottak létszáma 4,141 millió fő volt, ez 73 ezerrel, 1,8 százalékkal több az előző év azonos időszakában mértnél. A 25 és 54 év közöttiek, valamint az idősebb, 55 és 64 év közötti lakosok között egyaránt nőtt a foglalkoztatottak száma. Az előbbieké 1,1 százalékponttal, 79,8 százalékra, utóbbiaké 2,9 százalékponttal, 43,8 százalékra emelkedett.
A KSH azt is közölte, hogy a munkanélküliek száma az egy évvel korábbihoz képest 19 ezer fővel, 338 ezerre, a munkanélküliségi ráta 0,5 százalékponttal, 7,6 százalékra csökkent. A férfiak és a nők munkanélkülisége közel azonos szintű volt, a nőkét azonban jelentős javulás jellemezte. A munkanélküliek 45,2 százaléka tartósan munkanélküli, azaz legalább egy éve keres állást. A foglalkoztatottsági és munkanélküliségi adatok annak ellenére javultak az előző évihez képest, hogy a KSH szerint idén márciusban 151 ezer volt a közfoglalkoztatott, tavaly ugyanebben a hónapban még 209 ezer.
Suppan Gergely, a TakarékBank elemzője lapunknak úgy kommentálta a KSH adatait, hogy azok a gazdaság munkahelyteremtő képességét tükrözik. Szerinte a szezonális hatások és a javuló munkapiaci kilátások miatt az év második felében 7 százalék alá is mérséklődhet a munkanélküliségi ráta – hozzátette, a közfoglalkoztatás erősebb növekedése esetén ez a szám alacsonyabb is lehet. Az elemző szerint a várakozásokkal összhangban csökkent 7,6 százalékra a munkanélküliségi ráta február–áprilisban az előző háromhavi átlagos 7,8 százalékról. Ez megfelel a szezonális hatásoknak, és tükrözi a kedvező munkapiaci folyamatokat. Szerinte a dinamikusan növekvő reálgazdaság és közelmúltbeli beruházások is hozzájárultak a foglalkoztatottság bővüléséhez, túlnyomórészt nem a közmunkások száma emelkedett. Kifejtette, az idei első negyedévben a közfoglalkoztatottak száma 5400-zal csökkent, így a növekedést teljes egészében a növekvő munkaerő-kereslet okozta.
Barczel Vivien, az Erste makroelemzője lapunknak úgy nyilatkozott, hogy az első negyedévhez képest 0,2 százalékponttal mérséklődött a munkanélküliség, ami a szezonális hatásoknak, a mezőgazdasági idénymunkák áprilisi elindulásának köszönhető. Ő is úgy vélte, hogy az év utolsó hónapjaira 7 százalék körüli szintre csökkenhet a munkanélküliség, ezzel párhuzamosan pedig a foglalkoztatás is nő.
– Folytatódtak a több mint egy éve látszó, kedvező munkaerő-piaci tendenciák Magyarországon, a foglalkoztatottak száma tartósan 4 millió felett, a munkanélkülieké pedig 400 ezer alatt van – kommentálta az adatokat a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára tegnap reggel a köztévében.
Czomba Sándor kiemelte, a foglalkoztatotti létszám éves, több mint 73 ezres növekedésének jelentős része, 60 ezer új munkahely a versenyszférából kerül ki. Szerinte elsősorban a feldolgozóipar, az építőipar, a szálláshely-szolgáltatás, a vendéglátás és a mezőgazdaság területén jöttek létre új versenyszférás munkahelyek. Hozzátette, hogy a nők foglalkoztatottsága jelentősen javult, és viszonylag jó a fiatalok munkanélküliségi mutatója is. A 15–24 éves fiatalok munkanélküliségi rátája azonban viszonylag magas, 19 százalék körüli, igaz, csökkenőben van. Magyarország a 7-8 százalék körüli munkanélküliségi rátájával Svédországgal, Finnországgal, Belgiummal, Hollandiával van egy súlycsoportban, ugyanakkor a foglalkoztatási adatokban még van mit pótolni. Az államtitkár szerint reális esély van arra, hogy Magyarország a foglalkoztatásban is felzárkózzon az erős középmezőnybe.
Az NGM lapunkhoz eljuttatott közleményében hangsúlyozta: a magyar munkanélküliségi arány továbbra is jóval az uniós átlag alatt van. Kiemelték azt is, hogy ismét csúcson van a nők foglalkoztatása. A tárca közölte, mostanra 450 ezerrel több ember dolgozik Magyarországon, mint öt éve.
