224 milliárdos tervezési hiba került a költségvetésbe?

Egy közgazdász gárda elővette az alapszámokat, az eredményről pedig írtak két tanulmányt.

A kamatkiadások lényegesen jobban alakulnak, a tavalyi 3,2 százalékos GDP-arányos nettó kamatkiadással szemben idén csak 2,9 százalékra számít az intézet, vagyis a nettó kamategyenlet 0,3 százalékkal javul. Ez azért is figyelemre méltó Romhányi szerint, mivel a maastrichti egyenleg ugyanennyivel romlik, magyarul a költségvetési politika idén egyértelműen lazul.

Az intézkedések – például a bankadó- és az szja csökkentése – nélkül előálló alappályán a költségvetési hiány 2016-ban és 2017-ben mindössze 0,2 százalékponttal mozoghat a kormány által elképzelt alappálya felett, és így az államadósság/GDP-arány két év alatt összesen 1,6 százalékponttal csökken. Bár a csökkenés ütemét a további években némileg jobbra prognosztizálják, a 2018-ban induló paksi beruházás kivitelezési költségeit az intézet számításai – Romhányi elmondása szerint minisztériumi hibából – nem tartalmazza.

A Költségvetési Felelősségi Intézet dokumentuma tehát nem győzi hangsúlyozni, a rezsicsökkentés és a devizahitelek rendezése után a kormányzat részéről már nem tudni újabb „eseti” nyúlról, amit a kalapból előhúzhatna a lakosság anyagi helyzetének javítására, ez pedig 2016-tól a fogyasztási növekedés lassulását hozhatja. Az idei év exportnövekedését sem fogja jövőre megismételni az Audi vagy a Mercedes gyárának beindulása, ugyanis ezek a gyárak is csak egyszer tudnak megtelepülni, nagyságrendi kapacitásbővítésről pedig nem hallani.

Az alappálya kiszámításakor nem vették még figyelembe a 2016. évi költségvetési törvényjavaslat tervszámait, Romhányiék ennek figyelembe vételével külön tanulmányt írtak.

– Számszerűsítettük a törvény és a hozzá kapcsolódóan tervezett adóintézkedések makro-fiskális hatásait. A csomag összességében 2016-ban jelentősen, 0,6 százalékkal megemeli a GDP növekedési ütemét, de ennek legfőbb oka, hogy a költségvetés a megalapozatlan tételeket figyelmen kívül hagyva valójában érdemi lazításokat valósít meg – magyarázza Romhányi Balázs. Mint kifejti, az adóintézkedések közül az szja csökkentése ugyan már 2016-ban 120 milliárd forinttal rontja a költségvetési egyenleget (azért nem csak 107 milliárddal, mivel a családi adókedvezmény összegszerű mértéke ugyanakkora marad, ami így nagyobb kiadás), de a növekedéshez nem járul hozzá, ezért a megemelt „kormányzati fogyasztás” hatásának eltűnése után a GDP növekedési üteme fokozatosan visszatér a hosszú távú értékhez, ami továbbra sem haladja meg a másfél százalékot. Ez Romhányi szerint azt is megerősíti, hogy a bankadó csökkentése ellenére a csomag a beruházásokra kedvezőtlenül hathat.

Az így kialakuló új makro-fiskális pályán a GDP 1 százalékának megfelelő kiigazítás válhat szükségessé, ha a kormány tartani akarja a konvergenciaprogramban kitűzött egyenlegcélokat – azon felül, hogy nem költi el a 100 milliárdra emelt tartalékot. Amennyiben nem lesz kiigazítás, a költségvetési egyenleg 2016-ban eléri a 3 százalékot és később is csak nagyon lassan csökken erről a szintről. Ennek következtében az adósságráta is stabilizálódik 76 százalék körül. Az intézet számításai a paksi beruházás különösen 2018-tól jelentkező, ma nem látható hatásait szintén nem tudta figyelembe venni.

– Úgy tűnik, a kormány ismét minden mozgásteret kihasznál a költségvetés lazítására, amit a tényleges szankciókkal védett határok megengednek. A gazdaság túlfűtött állapotba kerülése mellett stabilizálódó adósságráta miatt egy későbbi dekonjunktúra ismét rendkívül sebezhető állapotban fogja találni a magyar gazdaságot – figyelmeztet Romhányi Balázs.

És hogy miért van szükség ilyen hatásvizsgálatokra? Romhányi szerint azért, mert amikor például megnézték, a jelenleg elérhető egyik fogyasztási szélsőérték alapján a sertéshús forgalmából mennyi áfabevétel származott, kiderült, hogy a drasztikus áfacsökkentés mintegy 34 milliárd fogyasztásiadóbevétel-csökkenést okoz az országnak.

A költségvetési törvény javaslatának közvetlen hatását Romhányi a következőkben foglalta össze:

– A benyújtott csomag alapján a belső tételek egyenlege 2016-ban mínusz 7670,6 milliárd forint lenne. Ehhez képest megalapozatlannak tekintjük a 115 milliárd forint vagyoni bevételt, a korábbiakhoz hasonlóan – amint ezt az ÁSZ is kifogásolja – alultervezettnek a KLIK és a kórházak összesen 100 milliárdos költségvetési támogatását és a Norvég Alapból befolyó 9 milliárdot. Összesen tehát 224 milliárd forintnyi a tervezési hiba, vagyis a belső tételek egyenlege valójában mínusz 7798 milliárd forint, míg az első anyagunk szerint, 2015. évi reálértéken mínusz 7603 milliárd forintnak kellene lennie; tehát 195 milliárd forint lazítás történik.

Ezt – feltételezésük szerint – a közösségi fogyasztás és a kormányzati természetbeni transzferek szívhatják fel.