Ha az ágazat belföldön is ilyen komoly problémákkal küszködik, teljesen háttérbe szorul a külpiacra jutás lehetősége. Pedig Mihályi László, a Pálinka Nemzeti Tanács elnöke megállapította, legalább 40 magyar főzde rendelkezik exportpotenciállal. A mennyiségi küszöb évi egymillió palack, e felett már érdemes a határon túl is forgalmazni. Ehhez képest a magyar pálinkaexport mindössze az éves előállított mennyiség két-három százaléka, a fő célterület pedig Szlovákia és Románia mellett Németország. A kivitel növeléséhez a mostaninál átfogóbb marketingtevékenységre lenne szükség. Ennek költsége az egymilliárd forintot is elérheti, amit a pálinkát előállítók önerőből nem tudnak finanszírozni, a törekvés ráadásul egy időre lekerülhet a napirendről, ha további adóteher sanyargatja a piaci szereplőket.
A Magyar Pálinka Lovagrend álláspontja szerint a pálinka- és a gyümölcspárlatfőzés szereplői között tisztább versenyhelyzetet teremtene, ha egységesen, az uniós kötelező minimális jövedéki adó 50 százaléka lenne mindenkire érvényes. Ezzel a megoldással sokat fehéredne az ágazat, cserébe viszont a házi párlatokat is lehetne értékesíteni. Az egységes jövedékiadó-kulcs egyúttal véget vethetne a kormány és Brüsszel között a megengedettnél több jövedéki adókulcs alkalmazása miatt 2010 óta tartó vitának. Az ágazatot megosztó, évek óta tartó parttalan vita dacára a magyar pálinka jó híre töretlen, idén például a rangos Destillata versenyen 2009 után ismét az Agárdi Pálinkafőzde lett az év párlatfőzdéje Európában, egyik alapító-tulajdonosa, Vértes Tibor pedig az év főzőmestere. A kismartoni Esterházy-kastélyban tartott eseményre 14 ország 162 főzdéje nevezett 1500 tétellel, a magyarok 163 díjat nyertek el.
