Építőipar: 10,8 százalékos növekedés

Az épületek építése 4,3, az egyéb építményeké 16,3 százalékkal haladta meg a tavaly áprilisit.

Az előző havival, a márciusival összehasonlítva 1,2 százalékkal kisebb volt az építőipari termelés volumene a szezonálisan és munkanaphatással kiigazított adatok szerint.

Az első négy hónapban az építőipar termelése 9,7 százalékkal volt nagyobb az egy évvel korábbinál. Az áprilisban kötött új szerződések volumene 10,6 százalékkal, a teljes rendelésállomány 38,4 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól.

Az első negyedévben az építőipar kibocsátása 9,2 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, az épületek építési volumene 6,8, az egyéb építményeké 12,6 százalékkal volt nagyobb, mint a tavalyi első negyedévben.

Áprilisban az egyéb építmények építésének növekedése a korábbi hónapokhoz hasonlóan az ország több területén folyó útépítési, vasút-felújítási munkákkal, valamint közműfejlesztésekkel függött össze – mutatott rá a KSH. Az építőipar ágazatai közül az épületek építése ágazat termelése 3,8 százalékkal csökkent, az egyéb építményeké 16,6 százalékkal emelkedett. Az építőipari termelés több mint 40 százalékát adó speciális szaképítés ágazat termelése 13,3 százalékkal nőtt.

Az áprilisban kötött új szerződések volumene 10,6 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. Az épületek építésére kötött szerződések volumene 14,0, az egyéb építmények építésére vonatkozó új szerződéseké 8,2 százalékkal csökkent.

Az új szerződések elmúlt hónapokban tapasztalt visszaesése miatt az építőipari vállalkozások április végi szerződésállományának volumene 38,4 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. Ezen belül az épületek építésére vonatkozó szerződéseké 17,7, az egyéb építményeké 42,5 százalékkal kisebb volt – közölte a KSH.

Koji László, az Építőipari Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke szerint az építőipar lendülete továbbra is megvan, az ágazat a másfél-két éve megkötött szerződéseit teljesíti. Ugyanakkor nyolc hónapja folyamatosan csökken az újonnan megkötött szerződések volumene – hívta fel a figyelmet.

Elmondta, hogy a nagy értékű szerződéseket az év közepéig az építőipar teljesíti, az új szerződések volumenének csökkenése miatt könnyen előfordulhat, hogy az év második felében negatívra válthatnak az építőipar havi termelési mutatói. Az ÉVOSZ elnöke összességében arra számít, hogy jó esetben az építőipar 2015-ben meg tudja ismételni a múlt évi 2100 milliárd forintos termelési értékét.

Balatoni András, az ING vezető elemzője szintén kiemelte az építőipari adatokat jellemző kettősséget. Jelentősen nő a termelés, miközben az új rendelések volumene, illetve a teljes rendelésállomány erőteljes csökkenést mutat – mondta.

A szakértő úgy véli, hogy egy-két jó hónapja még lesz az ágazatnak, de a termelés is követni fogja a rendelésállomány csökkenését. Az év második felétől, illetve 2016-ban inkább kedvezőtlen adatok jelennek majd meg, csökkenő termelési volumenre lehet számítani – fejtette ki. Balatoni András arra számít, hogy az új uniós pályázatok hatása legkorábban 2016 második felében jelenhet meg az építőipar adataiban.

Az elemző ugyanakkor hangsúlyozta, bízik abban, hogy lesz bővülés az építőiparban, a 2016-os év meghozza a lakáspiaci fordulatot, elindulhatnak a lakossági beruházások.

Németh Dávid, a K&H vezető makrogazdasági elemzője az MTI-hez eljuttatott kommentárjában kiemelte, a legfrissebb adatok arra utalnak, hogy lassulóban van az építőipari növekedés. Az építőipart a múlt évben több hónapban is két számjegyű növekedéshez segítő közműfejlesztések, út- és vasútépítések szerepe mérséklődött. Tavaly az ágazat magas szinten használta fel az uniós pénzeket a beruházásokhoz, ez a tényező az idén visszafogottabban hajtja a szektort – mutatott rá.

A friss adatokból az is látszik, hogy a lakásépítések még nem indultak be. Fontos kérdés az ágazat jövőbeni termelése szempontjából, hogy mikor pörögnek fel a lakásépítések – fogalmazott a szakember, aki a jelenlegi kilátások alapján arra számít, hogy az idén az építőipar 6 százalék körüli növekedést érhet el.