Olivier Blanchard azután ismertette blogján a véleményét, hogy ismét eredménytelenül zárult Görögország és hitelezőinek egyeztetése vasárnap Brüsszelben. Görögország és hitelezői (az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank és a Nemzetközi Valutaalap) hetek óta intenzív egyeztetést folytatnak arról, milyen gazdasági intézkedésekre van szükség ahhoz görög részről, hogy a hitelezők a hitelprogram utolsó, 7,2 milliárd eurós részletét elérhetővé tegyék Athén számára. A pénz nélkül Görögország szinte biztosan nem tudja kiegyenlíteni az IMF-fel szembeni 1,6 milliárd eurós adósságát június végéig.
Olivier Blanchard szerint csak abban az esetben sikerül megállapodni, ha Görögország elfogadja a hitelezőknek azt a követelését, hogy emeljék több termék áfáját és csökkentsék a nyugdíjakat „a csődközeli pénzügyi állapot javítása céljából”. A szakértő rámutatott arra, hogy a görög költségvetés kiadásainak mintegy 75 százaléka bér- és nyugdíjkifizetés.
A nyugdíjkifizetés a GDP csaknem 16 százalékának felel meg. Görögország viszont úgy véli, hogy az áfaemelés és a nyugdíjcsökkentés mélyítené a recessziót, így elmaradna a várt gazdasági élénkülés, pedig éppen ez juttatná pluszbevételekhez a költségvetést, amiből a fennálló adósságot lehetne fizetni.
A görög küldöttség szerint az IMF évi 1,8 milliárd euró összegű nyugdíjcsökkentést szeretne, ami a GDP csaknem 1 százaléka, továbbá a GDP ugyancsak 1 százalékának megfelelő 1,8 milliárd euró értékű áfaemelést.
Görögország kilépése az euróövezetből a kisebbik rossz Athén számára, Görögország semmit sem veszíthet, ha visszautasítja a hitelezők ajánlatát – ezt a Financial Times publicistája, Wolfgang Münchau írta.
A korábban trojkának nevezett, az Európai Bizottságból, az Európai Központi Bankból (EKB) és a Nemzetközi Valutaalapból (IMF) álló hitelező tárgyalódelegáció javaslatának elfogadása a publicista szerint kettős öngyilkossággal érne fel; egyrészt a görög gazdaság, másrészt Aléxisz Cíprasz miniszterelnök politikai karrierje szempontjából.
Ehhez képes a Grexit szerinte három okból is jobb megoldást kínál. Egyrészt Athén megszabadulhatna az „őrült költségvetési kiigazításoktól”, egy alacsony elsődleges többletet továbbra is tartania kellene, de Münchau úgy véli, ez egy intézkedéscsomaggal kivitelezhető lenne.
Emellett a szerző úgy látja, hogy Görögországnak csődöt kellene jelenteni a hivatalos, nemzetközi intézményektől felvett és a kétoldalú megállapodások alapján az uniós országoktól kapott hitelekre. A magánkölcsönöket azonban a piac bizalmának visszaszerzése érdekében továbbra is fizetnie kellene, hogy visszatérhessen a piaci finanszírozáshoz. Ezzel – második okként – annak kockázata is csökkenne, hogy ez utóbbi, magánforrásból származó hitelek tekintetében Athén fizetésképtelenné váljék.
Harmadik okként Münchau arról ír, hogy a görög gazdaság viszonylag zárt, ezért a pénz leértékelődése nem jelentene akkora megrázkódtatást, mint nyitottabb gazdaságok esetében, amilyen például az ír.
Az újságíró arra is kitér, hogy egy ponton a hitelezők is rájöhetnek, hogy nekik is érdekükben áll a görög adósságteher mérséklése, Berlin és Párizs 160 milliárd euróra vethet keresztet, ha Görögország nem fizeti tovább állami hiteleit.
„Angela Merkel és Francois Hollande a világ legnagyobb pénzügyi bukásával írnák be nevüket a történelemkönyvekbe” – állítja a lap szerzője, hozzátéve, hogy mindenkinek hasznos lenne, ha tárgyalások kezdődnének az adósságkönnyítésről, mert úgy Athénnak a kisebb teher elviseléséhez mérsékeltebb, elviselhetőbb kiigazítást kellene végrehajtania, a hitelezők pedig legalább valamennyit visszakaphatnának a pénzükből, amely más esetben teljes egészében odavész.
Jánisz Varufákisz szerint a nemzetközi hitelezők túl sok pénzt adtak Görögországnak, amellyel az utóbbi öt évben egy elhibázott válságkezelő programot finanszíroztak. Ezért „teljesen elölről kell kezdeni” az államadósság-válság kezelését. A görög kormány azt javasolja, hogy a hitelezők engedjék el az adósság egy részét, hosszabbítsák meg a törlesztési futamidőt, és a törlesztőrészletek összegét a mindenkori gazdasági teljesítmény alapján állapítsák meg. Amennyiben a hitelezők elfogadják a javaslatot, Görögország nem tart igényt további támogatásra. „Csak így tudjuk a lehető legtöbb adósság visszafizetését garantálni” – mondta Jánisz Varufákisz.
