Nagy beruházásra készül a kormány az állami tulajdonba, résztulajdonba, vagy irányítása alá került pénzintézetek esetében. A Magyar Nemzet információi szerint közös informatikai platformot tervez a kabinet létrehozni a Takarékbank és a Szövetkezeti Hitelintézeti Integrációhoz csatlakozott pénzintézetek, továbbá az FHB, a Budapest Bank, az MKB és MFB esetében. Ez a számlavezetést, az internetes hozzáférést, SMS-szolgáltatástól, az értékpapírszámláig sok mindent egybefogna. Úgy tudjuk, a pénzintézetek ügyfelei az általuk szerződött bank logóját és színvilágát láthatják majd az internetes felületen, vagyis az egységes technikai megoldások nem fognak látszódni. A lapunk által megkérdezett szakértők szerint a kivitelezés, illetve szerződéskötéstől függően a technikai háttér használata tízmilliárd forintos bevételt is eredményezhet a szerencsés pályázónak.
Nagy kérdés ugyanakkor, hogy az állami tulajdonú cégek esetében kell-e közbeszerzést kiírni, bár az állam részéről alapvető elvárás lehetne, hogy spóroljon az adófizetők pénzével, és a legolcsóbb árajánlatot fogadja el. Mindez úgy tűnik, jelenleg kevésbé időszerű, mivel információink szerint egy banki szoftverekkel foglalkozó cég, a Dom-P Informatikai Szolgáltató Zrt. év végén már tesztelné is az általa létrehozott új rendszert. A vállalkozás elnevezése egészen új, az Opten céginformációs adattára szerint idén április 27-én változott meg Exo-Bit Számítástechnikai Szolgáltató Zrt.-ről, ami korábban FHB Szolgáltató Zrt. néven futott. Az 1996-ban alapított cég fő tevékenysége az adatfeldolgozás. A vállalkozásra egyébként is ráférne egy zsíros állami megrendelés, miután az értékesítés nettó árbevétele a 2011-es 8,3 milliárd forintról, 2013-ra 3,9 milliárd forintra zsugorodott.
A kormány víziója évek óta világos a bankszektort illetően: szükség van a magyar tulajdonra és az állami szerepvállalás erősítésére. Az állami tulajdon ugyanakkor nem jelent feltétlenül hatékonyságjavulást, hiszen a Bankmonitor.hu márciusban végzett számítása szerint az állami pénzügyi szolgáltatók jelenleg 33–60 százalékkal drágábbak átlagosan, mint ugyanabban a piaci bankok. (A hatékonyság ügyféloldalon olcsóbb szolgáltatásokat jelent a hétköznapokban.) A nem reprezentatív felmérés is megerősíti, hogy a kormánynak elemi érdeke, hogy hatékonyan és versenyképes árazással működjenek az állami pénzintézetek, vagyis logikus lépés lenne az informatikai háttér egységesítése. Nagy kérdés azonban, hogy milyen feltételek és árak mellett valósulnak meg a fejlesztések.
Lapunk megkereste az ügyben a Miniszterelnökséget is, ahonnan azt a válasz kaptuk, hogy sem a Miniszterelnökség, sem más szervezet nem tervezi egységes informatikai rendszer kialakítását az állami tulajdonban lévő bankok számára, véleményük szerint az nem is lenne indokolt. Hozzátették: az informatikai fejlesztés törvényi kötelezettség: a 2013. évi CXXXV. törvény a takarékszövetkezeti integráció kapcsán feladatul szabja az ágazat egységes informatikai rendszerének kialakítását, amelynek határideje 2016. július 1-je.
– Az informatika korszerűsítésének célja a takarékszövetkezetek hatékony együttműködésének elősegítése, szolgáltatási színvonaluk növelése, végső soron pedig a gazdasági szereplők forráshoz jutási esélyeinek növelése, a hazai pénzügyi szektor versenyképességének javítása – közölte a Miniszterelnökség.
Azt lényegében megerősítette a tárca, hogy az informatikai fejlesztésben a takarékszövetkezetek központi bankja, a Takarékbank, az FHB, valamint a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete vesz részt. A Miniszterelnökség úgy kapcsolódik a fejlesztéshez, hogy ez a tárca felelős általában a takarékszövetkezeti integráció ügyéért.
– A Miniszterelnökség és más minisztériumok sem állnak kapcsolatban a Dom-P Zrt.-vel. – A félreértés abból adódhat, hogy a Dom-P Zrt. egy projekt egyik fontos szereplőjeként részt vesz a takarékszövetkezeti szektor egységes informatikai rendszerének kialakításában – hangsúlyozta a tárca.
