Sokan várják az új lakástámogatási rendszert, mely új otthon vásárlásán és építésén kívül már bővítésre és használt lakás vásárlására is igényelhető. Az ugyanakkor nem tiszta, hogy a lakásvásárláshoz felvett hitelek törvényileg előírt önerejébe ez a támogatás beleszámít-e vagy sem – hívja fel a figyelmet közleményében a Duna House.
A kétkedés oka, hogy az idén január 1-jétől hatályba lépő adósságfék-szabályozás alapvetően két fő pillérből áll. Az egyik a jövedelemarányos törlesztőrészlet-mutató, amely az ügyfelek rendszeres, legális jövedelmének meghatározott arányában korlátozza az új hitel felvételekor maximálisan vállalható törlesztési terheket, és ezáltal mérsékli az eladósodást. A másik a hitelfedezeti mutató, amely a lakásérték arányában korlátozza a felvehető hitelek nagyságát. Ennek összege jelzáloghitel esetén nem haladhatja meg a fedezetül felajánlott ingatlan bank által elismert forgalmi értékének 80 százalékát. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a lakásvásárlóknak minimum 20 százalékos önerővel kell rendelkezniük ahhoz, hogy lakáshitelt vehessenek fel.
Ez a törvényi rendelkezés tiszta, a július 1-jétől elérhető otthonteremtési támogatással kapcsolatban azonban sok a félreértés: nem egyértelmű, hogy az beleszámít-e az önerőbe, vagy sem. Ez a tétel ugyanis valóban önerő, az viszont kérdés, hogy csökkenti-e a törvényileg előírt önerőminimumot a banknál. Azaz, ha például egy kétgyermekes család 70 négyzetméteres lakást venne 10 millió forintért, akkor a támogatás alapösszege 1 millió forint lenne. Hitelfelvételnél minimum 20 százalékos, tehát 2 millió forint önerő szükséges, de ebbe nem feltétlenül számítható bele az 1 milliós támogatás. Az egyik változat szerint a családnak 2 millió forintos saját önerővel kell rendelkeznie, amelyen felül kapnak 1 millió forint támogatást. Így az összes önerő 3 millió forint lesz, a felvett hitel pedig 7 millió. A másik változat szerint a családnak elég lehet 1 millió forintot hozzátenni a támogatás összegéhez, és így már kaphatnak 8 millió forintnyi kölcsönt.