Sokan várják az új lakástámogatási rendszert, mely új otthon vásárlásán és építésén kívül már bővítésre és használt lakás vásárlására is igényelhető. Az ugyanakkor nem tiszta, hogy a lakásvásárláshoz felvett hitelek törvényileg előírt önerejébe ez a támogatás beleszámít-e vagy sem – hívja fel a figyelmet közleményében a Duna House.
A kétkedés oka, hogy az idén január 1-jétől hatályba lépő adósságfék-szabályozás alapvetően két fő pillérből áll. Az egyik a jövedelemarányos törlesztőrészlet-mutató, amely az ügyfelek rendszeres, legális jövedelmének meghatározott arányában korlátozza az új hitel felvételekor maximálisan vállalható törlesztési terheket, és ezáltal mérsékli az eladósodást. A másik a hitelfedezeti mutató, amely a lakásérték arányában korlátozza a felvehető hitelek nagyságát. Ennek összege jelzáloghitel esetén nem haladhatja meg a fedezetül felajánlott ingatlan bank által elismert forgalmi értékének 80 százalékát. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a lakásvásárlóknak minimum 20 százalékos önerővel kell rendelkezniük ahhoz, hogy lakáshitelt vehessenek fel.
Ez a törvényi rendelkezés tiszta, a július 1-jétől elérhető otthonteremtési támogatással kapcsolatban azonban sok a félreértés: nem egyértelmű, hogy az beleszámít-e az önerőbe, vagy sem. Ez a tétel ugyanis valóban önerő, az viszont kérdés, hogy csökkenti-e a törvényileg előírt önerőminimumot a banknál. Azaz, ha például egy kétgyermekes család 70 négyzetméteres lakást venne 10 millió forintért, akkor a támogatás alapösszege 1 millió forint lenne. Hitelfelvételnél minimum 20 százalékos, tehát 2 millió forint önerő szükséges, de ebbe nem feltétlenül számítható bele az 1 milliós támogatás. Az egyik változat szerint a családnak 2 millió forintos saját önerővel kell rendelkeznie, amelyen felül kapnak 1 millió forint támogatást. Így az összes önerő 3 millió forint lesz, a felvett hitel pedig 7 millió. A másik változat szerint a családnak elég lehet 1 millió forintot hozzátenni a támogatás összegéhez, és így már kaphatnak 8 millió forintnyi kölcsönt.
Az MNO a kérdéssel megkereste a Magyar Bankszövetséget, és azt a választ kapta, hogy a hitelintézeteknek egységes álláspontja nincs, a szabályok értelmezése egyedi döntés kérdése. Emiatt portálunk megkérdezte a bankokat is. Mint megtudtuk, az Erste Banknál a támogatás az önerő részét képezi. Ennek oka, hogy mivel az összeg állami forrás, a terheltség számításakor sem a körültekintő lakossági hitelezés feltételeiről szóló 2009-es kormányrendelet, sem pedig a belső banki szabályok szerinti nem kell teherként számításba venni. A támogatás az UniCredit Banknál is beleszámít az önerőbe, ami egyúttal azt is jelenti, hogy ha az ingatlan piaci értéke lehetővé teszi, az igénylő akár tényleges önerő nélkül is tud hitelből lakást vásárolni.
Az MKB Banktól hasonló választ kaptunk, a támogatás összege náluk is az önerő része, de mivel a felvehető hitelösszeg nagyságát több tényező is befolyásolja, előfordulhatnak olyan igénylések, amelyeknél a támogatási összegen felül további önerő is szükséges. Az FHB Bank hasonlóképp látja a kérdést: a támogatás náluk is az önerő részét képezi azzal, hogy az igényelt hitelösszeggel együttesen az ingatlan terhelhetőségébe beleszámít. Ez azt jelenti, hogy legtöbb esetben szükség lehet önerőre.
A Budapest Bank egyértelműbben fogalmaz: náluk a kockázati szempontokat is figyelembe véve az otthonteremtési kedvezmény mellé legfeljebb annyi kölcsön nyújtható, hogy a két tétel együtt se lépje túl a fedezet forgalmi értékének 80 százalékát. Esetükben tehát a hitelfelvevőknek a támogatáson felül mindenképpen rendelkezniük kell a törvény által előírt önerővel. A CIB Bank és az OTP még nem tudja, hogy áll a kérdéshez, egyelőre vizsgálja a lehetőségeket ezzel kapcsolatban, a Raiffeisen Banknál pedig még maga a támogatás sem érhető el.
Cikkünket a bankoktól kapott válaszok érkezésekor folyamatosan frissítjük.
