Egyelőre nincs miért izgulniuk az autósoknak: két forinttal csökkentette tegnaptól a Mol Nyrt. a gázolaj literenkénti nagykereskedelmi listaárát, a 95-ös benziné nem változott. Így a gázolaj átlagára literenként 380-381 forintra mérséklődött, a 95-ös motorbenziné pedig 384-385 forint maradt. Fernandez Yuri, a Reálszisztéma Zrt. üzletkötője lapunknak elmondta: stagnáló olajárakra lehet számítani a nyári hónapokban, és várhatóan a dollár sem erősödik észrevehetően a forinthoz képest. Így idehaza az üzemanyagárak maradnak a jelenlegi szinten.
A szakember szerint a nyári hónapokban 60–70 dollár között mozognak majd a kőolajjegyzésárak, a dollár árfolyama pedig a jelenlegi 275– 280 forint körüli szinten áll be. Ez pedig azt vetíti előre, hogy idehaza a dízel üzemanyag literenkénti ára a mostani 380 forinthoz közeli, a benziné pedig ugyancsak a jelenlegi 385 forintos árszinten marad. A motorbenzin árát ugyanis kissé felhajtja, hogy megkezdődött a nyári autózási főszezon.
Az elemző úgy látja: nem mozdította meg a külpiaci nyersolajjegyzésárakat, hogy napi 30 millió hordós szinten hagyta kitermelési kvótáját a Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC). Az olajkartell minapi bécsi közgyűlésének döntése ugyanis megfelelt a szakma várakozásainak. A szervezet továbbra is a termelés nagy mennyiségen tartásával igyekszik megőrizni részesedését a világpiacon.
– Az erős túlkínálat jellemezte olajpiacot kemény megpróbáltatás elé állította a tavaly nyár óta megfeleződő olajár. Az alacsony árak mellett elindult az alkalmazkodás: az olajcégek csökkentik a költségeiket és az új kutatási projektjeiket. A piacon rövidebb távon még ezzel együtt is túlkínálatot látunk, amit várakozásaink szerint a gazdasági konjunktúrával emelkedő fogyasztás csak jövőre szív fel. Az OPEC múlt pénteki határozata értelmében folytatódik az erőteljes kitermelési verseny, amit még fokozhat, ha egyre több iráni olaj jelenik meg a piacon – tájékoztatott a K&H Alapkezelő befektetési igazgatója. Horváth István hozzátette: rövid távon a kőolaj világpiaci ára az 58–68 dollár közötti sávban ingadozhat.
Az olajellátás szűkösségére egyelőre hosszabb távon sem kell számítani. Legalábbis a BP brit olajipari óriáscég napokban publikált éves energiaipari jelentése szerint, amely azt írja, hogy több mint fél évszázadra elegendő a föld olajtartaléka a jelenlegi kitermelési szint mellett. A BP elemzéséből kiderül, hogy tavaly Oroszország olaj- és gáztartaléka bővült a legnagyobb mértékben, tízmilliárd hordóval, így az ország össztartaléka meghaladja a százmilliárd hordót.
Ezzel a hatodik helyre lépett a világ legnagyobb olajtartalékkal rendelkező államainak rangsorában, Venezuela, Szaúd-Arábia, Kanada, Irán és Irak mögött, megelőzve Kuvaitot és az Egyesült Arab Emirátusokat. Az Egyesült Államok tartaléka 48,5 milliárd hordóra nőtt tavaly az egy évvel korábbi 44 milliárdról. A világ olajtartaléka a BP jelentése alapján összesen 1700 milliárd hordót tesz ki, ami több mint 52 évig lenne elegendő a föld országai energiaigényének kielégítésére a jelenlegi kitermelési szint mellett.
A jelentés készítői kiemelik: hosszú ideig Oroszország számított a legnagyobb olaj- és gázkitermelő országnak, azonban az amerikai palaolaj-forradalom nyomán megugró kitermelésnek köszönhetően, 1975 óta először, az Egyesült Államok tavaly megelőzte Oroszországot és Szaúd-Arábiát az olajkitermelésben. A BP elemzése azt is megállapítja, hogy – a 2008–2009-es válságot leszámítva – 2000 óta a legkisebb mértékben, napi 843 ezer hordóval nőtt a világ olajigénye tavaly.
A legnagyobb gáztartalékkal rendelkező országok rangsorát sokáig Oroszország vezette, tavaly azonban Irán vette át a helyét, a perzsa állam a BP becslése szerint 34 ezer milliárd köbméter gáztartalékkal bír.
Oroszország ugyanakkor a legnagyobb, 1,35 ezer milliárd köbméternyi gáztartalék-növekedésről adott számot tavaly az előző évihez képest, így össztartaléka eléri a 32,6 ezer milliárd köbmétert.
A kutatás készítői úgy vélik: nem az a kérdés, hogy elfogynak-e a fosszilis energiahordozók, hanem az, hogy hogyan lehet a rendelkezésre álló, bőséges készleteket hatékony és fenntartható módon felhasználni.
A BP jelentésében beszámol arról is, hogy az újrahasznosítható energia volt a leggyorsabban fejlődő energiaforrás tavaly. A világ energiatermelésének hat százalékát megújuló energiából állították elő, ami 12 százalékos növekedés az egy évvel korábbihoz képest. Kínában regisztrálták a legnagyobb, 15,1 százalékos növekedést, az ázsiai ország öt éve vezeti a rangsort.
