Vitatott a paksi építkezés megtérülése

Részletes elemzések készültek a tervezett új paksi blokkok környezetre gyakorolt hatásával kapcsolatban.

Aszódi kérdésünkre válaszolva közölte: a villamosenergia-ár várható jövőbeli alakulását, illetve a beruházási és működési költségek mértékét figyelembe véve a kormányzat számításai a projekt megtérülését támasztják alá. A magyar kormány álláspontja szerint a paksi beruházás önmagában, állami támogatás nélkül is megáll a lábán – így sem állami támogatás, sem tiltott állami támogatás nem merül fel.

Ennek az ellenkezőjét állítja viszont a Budapesti Corvinus Egyetem Stratégiai és Nemzetközi Menedzsment Kutatóközpontjának vezetője. Felsmann Balázs tegnap az Energiaklub rendezvényén, Paksról komolyan címmel bemutatta a Paks II. erőmű építési költségeinek a lehetséges megtérülési variációit. A szakember lapunknak elmondta: akármilyen működési modellel számolunk, áremelés nélkül soha nem térül meg az új paksi atomerőműblokkok építési költsége. Számításai szerint ahhoz, hogy az új nukleáris üzemre minimálisan költendő mintegy 3600 milliárd forint megtérüljön, a jövőben legalább 75 százalékos áramdíjemelésre lenne szükség idehaza, s a 2026-ban üzembe állítani tervezett blokkoknak minimálisan 85 százalékos kihasználtsággal kellene működniük. Vagy állami támogatást kell bevonni a beruházásba. A központi szubvenció folyósítását azonban az Európai Unió tiltja, a majdani villamosenergia-áremelkedést pedig a rezsicsökkentés folytatását hangoztató magyar kormány cáfolja. Így kérdéses a paksi beruházás életképessége – hangsúlyozzák a szakértők.

Felsmann Balázs úgy véli: az Oroszországtól felvett tízmilliárd euró (mintegy 3000 milliárd forint) kölcsönt mindenképpen vissza kell fizetniük az embereknek, vagy adófizetőként, vagy áramfogyasztóként. Emellett a beruházás hozzávetőleg 600 milliárd forint „önrészét” ugyancsak az adózóknak kell állniuk. A szakember kalkulációja szerint például 2026-ban, az új reaktorok indulásakor 800 millió eurót – jelen árfolyamon megközelítőleg 240 milliárd forintot – kell átutalni az építést hitelező orosz banknak. A szakértő megjegyezte: a borúlátóbb számítások szerint a hazai áramárak megtöbbszöröződése is bekövetkezhet az új paksi reaktorok üzembe állítása után. Így a mostani kilowattóránkénti 12 forint körüli paksi áramárak felmehetnek 32 forintra. – Ha pedig az árkorrekció nem történik meg, akkor a működés első húsz évében évről évre átlagosan 100 milliárd forint közpénzzel kellene támogatni az erőműtársaságot annak érdekében, hogy egyáltalán működőképes maradjon; megtérülésről ebben az esetben pedig még nem is lehet majd beszélni – jegyezte meg a szakértő.

Nincs semmilyen nem nyilvános, a paksi bővítéssel foglalkozó tanulmánya sem a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) kutatóhelyeinek, sem az akadémia tudományos bizottságainak – közölte tegnap az MTA Jávor Benedek blogbejegyzésére válaszolva. Az ellenzéki politikus kérdésünkre tudatta: nem is állította, hogy az akadémia hivatalos állásfoglalásairól van szó. Amellett azonban továbbra is kitart, hogy az MTA szakértői készítették a szóban forgó tanulmányokat. Jávor követeli, hogy a kormány azonnal hozza nyilvánosságra a paksi építkezést megalapozó tanulmányokat. Az embereknek ugyanis szerinte joguk van megismerni a beruházás várható környezeti, gazdasági és társadalmi következményeit.