Balczó Zoltán pénteki, budapesti sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy a bizottság tárgyalási álláspontját meghatározó EP-döntés vitája egy színvallás volt arra nézve, hogy kik állnak az európai lakosság oldalán és kik azok, akik a nagy cégek érdekeinek felelnek meg.
A megállapodás ellen érvelt egyebek mellett azzal, hogy a felek gazdaságilag nem azonos súlycsoportban vannak, és semmi nem garantálja a munkahelyek számának növekedését, sőt erre ellenpéldák vannak. A jobbikos politikus képtelenségnek nevezte, hogy a kis- és közepes vállalkozásoknak kedvező lenne az egyezmény. Ezt azzal indokolta, hogy ezen cégek a belső piacra termelnek, nem törnek be az Egyesült Államok piacaira, viszont a tőkeerős, agresszív piaci marketingű amerikai cégek elvennék a lehetőségeiket.
Balczó Zoltán az Egyesült Államok legfontosabb céljaként említette a génmódosított növények bekerülését az európai piacra, amire az élelmiszer-ipari és vegyi anyagok azonos minőségi követelményei lehetőséget adnának. Kitért arra: noha Magyarországon az alaptörvényben rögzítették a hazai mezőgazdaság GMO-mentességét, egy uniós irányelv felülírhatja azt. Az unió jelenleg sem GMO-mentes, 68 növénynél engedélyezett a génmódosítás – jegyezte meg.
Az EP-képviselő üdvözölte, hogy a befektetők és az államok közötti vitarendezési mechanizmus ügyében a magánbíróságokat elvetették, azonban jelezte, hogy ehelyett külön bíróság jön létre. Szóvá tette azt is, hogy az EP érdemben nem foglalkozott 2,5 millió lakossági aláírással, a határozathozatali folyamat pedig többször csúszott.
A politikus árulkodónak ítélte, hogy a Fidesz, az MSZP és a DK igennel voksolt az EP-ben és a fideszesek nem szólaltak fel a vitában. A megállapodás esetleges ratifikálására vonatkozóan pedig hangsúlyozta: ahhoz, hogy erre egy tagállamnak lehetősége legyen, vegyes jogszabálynak kell minősíteni az egyezményt, de erről még nem született döntés.
