Állami gázcég: elhúzódhat az átvétel

A fogyasztóvédők szerint kiszolgáltatottá válnak a háztartások az állami monopóliumnak.

Gondot okozhat a Főgáznak a szakértők szerint, hogy a következő egy évben két és fél millió ügyfelet kell átvennie a lakossági piacról kivonuló cégektől. A fogyasztók átadás-átvétele már csak azért sem lesz zökkenőmentes, mert viszonylag rövid idő alatt hozzávetőleg ötmillió óra leolvasását kell hibátlanul végrehajtania az ezzel foglalkozó csekély számú szakembernek. Gondok lehetnek a panaszkezeléssel is. Szakmai berkekben ezért úgy vélik: a lakosság körében hamarosan óriási elégedetlenséget válthat ki az állami gázmonopólium. Az Első Nemzeti Közműszolgáltató Zrt. szakmai irányítása alatt álló Főgáz Zrt. felkészült a Tigáz mintegy 1,2 millió fogyasztójának átvételére – ennyit közölt tegnap a társaság az MTI-vel. A Főgáz arra reagált, hogy a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) tegnap jelentette meg a tendert a Tigáz egyetemes szolgáltatás alá tartozó (lakossági) ügyfeleinek átvételére.

Ezáltal további 1,2 millió ügyfél kerülhet át Főgázhoz, amelynek ezután már mintegy 3,2 millió háztartási ügyfele lesz. Az állami gázcég ügyfélköre jelenleg hétszázezer budapesti kliensből áll.

Úgy tűnik, a nehézségeket az energiahivatal is számításba vette. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal határozata szerint ugyanis a lakossági gázpiacról kilépő német E.ON jelenlegi fogyasztóit csak 2016. január 1-jétől, az ugyancsak távozó francia GDF Suez ügyfeleit pedig csak 2016. július 1-jétől, vagyis a következő úgynevezett gázév kezdetétől kell ellátnia a Főgáznak. A Tigáz partnereit pedig vélhetően csak ezt követően kell befogadnia az állami gázipari vállalatnak. Egyáltalán nem biztos azonban, hogy ezek a határidők elegendőek lesznek az összes ügyfél átvezetéséhez. Iparági szakértők szerint ugyanis a Főgáz megközelítőleg 700 ezer ügyfélre optimalizált ügyfélszolgálati rendszere sincs felkészülve a hamarosan beinduló panaszáradat kezelésre. Ráadásul viszonylag rövid idő alatt kell óriási mennyiségű, hozzávetőleg ötmillió óra leolvasását végrehajtania az ezzel foglalkozó csekély számú szakembernek.

További gondot okozhat az elemzők szerint, hogy a felhasználók nem válaszhatják meg, melyik szolgáltatóhoz szeretnének tartozni, mivel csak egyetlen cég lesz a piacon. Pedig a választás lehetősége az egyik fogyasztói alapjog. – Emiatt pedig az Európai Unió szinte bizonyosan újabb kötelezettségszegési eljárást indít Magyarország ellen – nyilatkozta lapunknak Dietz Gusztávné, az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület elnöke. A fogyasztóvédelmi szakemberek úgy vélik, a lakossági földgáz-szolgáltatás teljes körű államosításával a háztartások túlzott mértékben kiszolgáltatottá válnak a piacot ellenőrző egyetlen gázcégnek, és tehetetlenek lesznek az állami gázmonopóliummal szemben, mivel a jogszabályi környezet nem teszi lehetővé, hogy sérelmes ügyeikben közérdekű keresetet nyújtsanak be, s jogorvoslatot kapjanak.

Az Európai Unió azt sem hagyja majd szó nélkül, hogy a Főgáz a lakossági szektorban versenytárs nélkül tevékenykedik, s ezáltal vitathatatlanul erőfölényes helyzetbe kerül. További kérdés, miként oldja majd meg a kormány, hogy a Főgáz nonprofit alapon működjön. Eddig ugyanis a nemzetközi hátterű gázszolgáltatók évente több tízmilliárd forint veszteséget termeltek a lakossági szektorban a rezsicsökkentés, vagyis a központi árkorlátozás miatt. Ezt a veszteséget a későbbiekben a Főgáznak kell majd kezelnie, a szakértők szerint az árak emelésével. Azt ugyanis nem teheti meg a kormányzat, hogy a ráfizetést költségvetési támogatással pótolja, mert az tiltott állami támogatásnak minősülne. Vagyis – hangsúlyozzák hozzáértők – kérdéses, hogy miként oldja meg a kormányzat a Főgáz veszteség nélküli működtetését áremelés és központi támogatás nélkül úgy, hogy még újabb gázárcsökkentést is ígér. Mindez különösen akkor okozhat majd gondot a kabinetnek, ha megindul felfelé a földgáz ára a nemzetközi piacokon, teszik hozzá a szakemberek.