Az MNB nagy többséggel már pert nyert

A jogerősen lezárult ügyekben a pénzügyi intézményeket elszámolási kötelezettség terheli.

MTI
2015. 07. 09. 9:44
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Közleményében az MNB felidézte, hogy törvényi felhatalmazás alapján azért indított közérdekű keresettel pert tizenhat pénzügyi intézménnyel szemben, hogy a bíróság állapítsa meg: az érintett pénzügyi intézmények 2010. november 26-át követően közzétett, fogyasztókkal megkötött forint- vagy devizaalapúnak nem minősülő devizahitel- vagy kölcsönszerződéseinél, pénzügyi lízingszerződéseinél alkalmazott általános szerződési feltételei (ászf), vagy a korábbi ászf-ek módosítása, amelyek az ügyfelekkel szemben hátrányos egyoldalú szerződésmódosítást tettek lehetővé, tisztességtelenek, ezért érvénytelenek.

Az érvénytelen kikötésen alapuló egyoldalú emelés esetén a pénzügyi intézményeknek elszámolási kötelezettsége keletkezik valamennyi olyan fogyasztóval szemben, akiknél az adott kikötést alkalmazták.

A Fővárosi Törvényszék az elmúlt hetekben első fokon tizenkét perben teljes egészében vagy részben érvénytelennek minősítette az érintett pénzügyi intézmények azon szerződéses kikötéseit, amelyek az MNB közérdekű kereseteiben kifejtett álláspontja szerint tisztességtelenek voltak – adta hírül az MNB. Ezek közül egy ügyben, a CIB Lízing Zrt. esetében a jegybank immár másodfokon is pernyertes lett a Fővárosi Ítélőtábla döntése alapján. Két esetben – MKB-Euroleasing Autóhitel Kereskedelmi és Szolgáltató Zrt., MKB-Euroleasing Autólízing Zrt. – az alperes a per megindulása előtt alávetési nyilatkozatban vállalta a fogyasztókkal való elszámolást, így a pereket jogerősen megszüntették. Egy pert az MNB által az adott pénzügyi intézménnyel szemben kezdeményezett hiánypótlási eljárás miatt felfüggesztettek.

Két ügyben – Borsod Takarék Takarékszövetkezet, FHB Kereskedelmi Bank Zrt. – az MNB pernyertességét kimondó elsőfokú ítélet már jogerőssé vált, két ügyben – Aegon Magyarország Hitel Zrt., FHB Jelzálogbank Nyrt. – az MNB tudomása szerint az alperes nem fellebbezett, a jegybank az elsőfokú bírósági határozat jogerős voltát kimondó bírósági záradékra vár.

A négy már jogerősen lezárult perben a pénzügyi intézményeket elszámolási kötelezettség terheli. A megfellebbezett bírósági ítéletek esetében a törvény szerint a bíróságnak 45 napon belül kell másodfokon döntenie.

Amennyiben utólagosan – 2016. december 31-ig megindított eljárásában – olyan információ jut az MNB birtokába, amely szerint valamelyik pénzügyi intézmény valótlanul nyilatkozott arról, hogy nem emelt egyoldalúan kamatot, díjat, költséget, a jegybank kötelezni fogja az érintett pénzügyi intézményt a perindításhoz szükséges azon általános szerződési feltételei kivonatai benyújtására, melyek az egyoldalú emelésekre vonatkozó rendelkezéseket tartalmazzák, így pedig az MNB utólagosan közérdekű pert indíthat ezen piaci szereplővel szemben.

A csütörtöki tárgyalás után ismertetett ítélet szerint az ítélőtábla több mint egy tucat – 16-18 – olyan kikötés első fokon megállapított tisztességtelenségének, és ezen alapuló érvénytelenségének megállapítását mellőzte, amely álláspontja szerint nem tartozik az elszámolási törvény hatálya alá.

A Fővárosi Ítélőtábla a Cetelem által megtérítendő kereseti illeték összegét 750 ezer forintra szállította le azzal, hogy a további 750 ezer forint kereseti illetéket az állam viseli. Kötelezte az MNB-t, hogy fizessen meg az alperesnek 500 ezer forint plusz áfa elsőfokú részperköltséget, valamint 1 millió 250 ezer forint másodfokú részperköltséget.

Németh László bíró rövid szóbeli indoklásában kifejtette: a másodfokú bíróság azt vizsgálta, hogy a perbe hozott feltételek mindegyike kielégíti-e az elszámolási törvényben foglalt követelményeket. Úgy vélte, hogy az alperesi állásponttal ellentétben az elsőfokú bíróság nem sértett jogszabályt, és nem is terjeszkedett túl hatáskörén.

A bíró felhívta a figyelmet arra, hogy az MNB által beadott keresetlevél megszerkesztése eltért a szokásos szerkesztéstől, gyakorlatilag a rendelkezésére álló ászf és üzletszabályzat-kivonatokat „ömlesztette bele” a „nem kétszavas” keresetébe, nem is rendszerezte azokat, miközben az alperesnek csak háromnapos tárgyalási időköz állt rendelkezésére az ellenkérelem előterjesztésére az első tárgyaláson.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.