Amennyiben utólagosan – 2016. december 31-ig megindított eljárásában – olyan információ jut az MNB birtokába, amely szerint valamelyik pénzügyi intézmény valótlanul nyilatkozott arról, hogy nem emelt egyoldalúan kamatot, díjat, költséget, a jegybank kötelezni fogja az érintett pénzügyi intézményt a perindításhoz szükséges azon általános szerződési feltételei kivonatai benyújtására, melyek az egyoldalú emelésekre vonatkozó rendelkezéseket tartalmazzák, így pedig az MNB utólagosan közérdekű pert indíthat ezen piaci szereplővel szemben.
A csütörtöki tárgyalás után ismertetett ítélet szerint az ítélőtábla több mint egy tucat – 16-18 – olyan kikötés első fokon megállapított tisztességtelenségének, és ezen alapuló érvénytelenségének megállapítását mellőzte, amely álláspontja szerint nem tartozik az elszámolási törvény hatálya alá.
A Fővárosi Ítélőtábla a Cetelem által megtérítendő kereseti illeték összegét 750 ezer forintra szállította le azzal, hogy a további 750 ezer forint kereseti illetéket az állam viseli. Kötelezte az MNB-t, hogy fizessen meg az alperesnek 500 ezer forint plusz áfa elsőfokú részperköltséget, valamint 1 millió 250 ezer forint másodfokú részperköltséget.
Németh László bíró rövid szóbeli indoklásában kifejtette: a másodfokú bíróság azt vizsgálta, hogy a perbe hozott feltételek mindegyike kielégíti-e az elszámolási törvényben foglalt követelményeket. Úgy vélte, hogy az alperesi állásponttal ellentétben az elsőfokú bíróság nem sértett jogszabályt, és nem is terjeszkedett túl hatáskörén.
A bíró felhívta a figyelmet arra, hogy az MNB által beadott keresetlevél megszerkesztése eltért a szokásos szerkesztéstől, gyakorlatilag a rendelkezésére álló ászf és üzletszabályzat-kivonatokat „ömlesztette bele” a „nem kétszavas” keresetébe, nem is rendszerezte azokat, miközben az alperesnek csak háromnapos tárgyalási időköz állt rendelkezésére az ellenkérelem előterjesztésére az első tárgyaláson.
