Bár a hét elején megkezdődött a Quaestor befektetőinek kártalanítása, az értesítőlevelek kézhezvétele után mégis egyre több a csalódott ügyfél. Lapunkhoz több, igazát kereső károsult is eljuttatta az elszámolólevelét és elmondta panaszát. Alapvetően félrevezetőnek tartják, hogy a törvényben arról van szó, teljes lesz a kárpótlás – és a kormánypárti politikusok is erről beszéltek –, de a Quaestor-károsultak Kártalanítási Alap (QA), illetve a Befektetővédelmi Alap (Beva) aláírásokkal érkezett elszámolás ennek ellentmond. A panaszosok érvelése szerint az elhangzott ígéretekkel ellentétben a hatmillió forintig terjedő első lépcsős kártalanítás során nem a Quaestor-törvényt, hanem a Beva-szabályokat alkalmazzák. Vagyis szó sincs hatmillió forintos kártérítésről, ugyanis a Beva-szabályok szerinti kifizetéskor az egymillió forint fölötti kárösszegnek csak a 90 százalékát térítik meg. Az is érdekes, hogy a teljes és igazolt kötvénykövetelést – valamilyen ismeretlen metódus alapján – valós és fiktív kötvénykövetelésre bontják. Érdekes módon ezek arányai a különböző ügyfelek elszámolásaiban egészen eltérő értéket mutatnak. Van, akinél 70-80 százalékos a fiktív kötvények aránya, de akad, ahol ennek még a felét sem éri el. Ez azért lényeges, mert a mostani első lépcsős elszámolásnál csak a fiktív kötvények után járó összeget fizetik vissza az ügyfeleknek.
A lapunkhoz eljuttatott egyik elszámolás szerint a 6,52 milliós elismert kötvénykövetelésnél 1,09 millió forint értékben találtak valódi kötvényeket, és 5,43 milliós értékben fiktív Quaestor-papírokat. A kártérítést azonban nem a tízezer forintos nyilvántartási, hanem a 9663 forintos vételi ár alapján számolja a levél, így a kártalanítás alapjául 5,069 millió forintot ismernek el. Ebből az első millió forintot teljes egészében kifizetik a károsultnak, a fennmaradó 4,069 millió forintnak viszont csak a 90 százalékát. Így a károsult most 4,662 millió forinthoz juthat 6,52 millió forinton nyilvántartott követelése fejében. A levélben ugyan ígérnek még a valódi kötvények fejében 1,497 millió forint kártérítést, de csak később, mert jelenleg ennek kifizetésére fedezet hiányában nincs lehetőség.
– Felháborítónak tartom, hogy az ígéretek ellenére szó sincs arról, hogy hatmillió forintig valóban kártalanítanának bennünket. Igazán rosszul azok járnak, akiknek kevesebb fiktív részvényt igazoltak, hiszen most alig-alig kapnak valamit – mondta lapunknak az egyik károsult. Nevetségesnek tartja a magyarázatot, hogy fedezet hiányában nem kaphatja meg a még járó összeget, illetve hogy a Buda-Cash károsultjai, valamint az OTP alkotmánybírósági beadványa akadályozza a teljes kártalanítást. – Attól is tartunk, hogy az Alkotmánybíróság hatályon kívül helyezi a törvényt, és akkor egyetlen további fillérre sem számíthatunk – tette hozzá.
