A 15–64 évesek között a foglalkoztatottsági arány 2,5 százalékponttal javult, és elérte a 63,8 százalékot.
A férfiak foglalkoztatottsága nagyobb mértékben, 3,3 százalékkal bővült, így elérte a 2 millió 261 ezret. A 15–64 éves női foglalkoztatottak száma 2,7 százalékkal, 1 millió 906 ezerre nőtt.
A korcsoportok közül legnagyobb mértékben, 3,8 százalékponttal, 45,1 százalékra nőtt az 55–64 éves korosztály foglalkoztatási rátája, miközben a 15–24 éves korosztályé 2,1 százalékponttal, 25,2 százalékra, a 25–54 éves csoporté 1,8 százalékponttal, 80,6 százalékra emelkedett.
A foglalkoztatás szintje a 15–64 évesek körében valamennyi régióban emelkedett, a legjelentősebben – 4,6 százalékponttal – Észak-Magyarországon. A foglalkoztatási ráta Közép-Magyarországon és Nyugat-, illetve Közép-Dunántúlon volt a legmagasabb, mindhárom régió esetében meghaladta a 67 százalékot, Észak-Alföldön pedig a legalacsonyabb, 58,6 százalék.
A 20–64 éves korcsoport esetében – amely az Európa 2020 stratégiában meghatározott foglalkoztatási célok alakulásának megfigyelési köre – a foglalkoztatási ráta 2,4 százalékponttal, 68,7 százalékra nőtt. Az Európai Unió 2020-ra 75 százalék célértéket tűzött ki, Magyarországon jelenleg a korcsoportra vonatkozó foglalkoztatási ráta a férfiaknál 75,7, a nőknél 62 százalék – közölte a KSH.
Az előző három hónapos, március–májusi időszakkal összehasonlítva 10 ezerrel csökkent a munkanélküliek száma és 0,2 százalékponttal javult a munkanélküliségi ráta.
A 15–74 éves korosztályban a munkanélküli férfiak száma 28 ezerrel, 164 ezerre, munkanélküliségi rátájuk 1,3 százalékponttal, 6,7 százalékra csökkent az egy évvel korábbihoz képest. A nők munkanélküliségi aránya ennél kisebb mértékben, 1,1 százalékponttal, 7,1 százalékra mérséklődött, a munkanélküli nők száma 21 ezerrel, 147 ezerre csökkent.
Az úgynevezett legjobb munkavállalási korúak, a 25–54 évesek körében 1,1 százalékponttal, 6,1 százalékra csökkent a munkanélküliség. Az 55–64 évesek között 1 százalékponttal, 5,8 százalékra javult a ráta. A munkanélküliek csaknem ötöde a 15–24 éves korosztályból került ki, e korcsoport 17,8 százalékos munkanélküliségi rátája 2,9 százalékponttal lett alacsonyabb, mint egy évvel korábban.
A munkanélküliség mind a hét statisztikai régióban csökkent, a Nyugat-Dunántúlon 1,2 százalékponttal alacsonyabb, 3,6 százalékos volt a ráta, míg az Észak-Alföldön az 1,5 százalékpontos javulás ellenére is 11,2 százalékos a munkanélküliség.
A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adminisztratív adatai szerint 2015. június végén 367 ezer volt a nyilvántartott álláskeresők létszáma, 16,3 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. A munkanélküliek 48,5 százaléka tartósan munkanélküli, azaz legalább egy éve keres állást. A munkanélküliség átlagos időtartama 18,5 hónapról 19 hónapra nőtt az április–júniusi időszakban.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) mérésének kezdete, 1992 óta nem dolgoztak annyian mint most, több mint 4 millió 200 ezren Magyarországon, a munkanélküliség pedig tíz éve nem volt ilyen alacsony – mondta Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára szerdán Budapesten tartott sajtótájékoztatóján a KSH munkaerő-piaci adataira reagálva.
Az államtitkár hozzátette: a közfoglalkoztatás nagyjából 45 ezerrel járult hozzá a foglalkoztatottság éves szinten 126 ezret meghaladó bővüléséhez április-júniusban, míg a migrációs mozgás következtében mintegy 13 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma.
Ha az éves növekményből kivonjuk a közfoglalkoztatás és a migráció miatti bővülést, akkor is elmondható, hogy közel 70 ezren a versenyszférában találtak új munkalehetőséget, ami fontos eredmény – emelte ki. Az építőipar és a mezőgazdaság „vitte a prímet” a foglalkoztatottság bővülésében az utóbbi három hónapban, mindkét ágazatban nagyjából 20 ezerrel nőtt a létszám – ismertette. A feldolgozóiparban nyolc-kilencezres bővülés volt éves szinten - tette hozzá.
Valamennyi régióban javult a foglalkoztatási helyzet és a munkanélküliségi adat – jelentette ki Czomba Sándor, hozzátéve, hogy a jelentős területi különbségek jelentik az egyik legnagyobb kihívást a jövőben. Nyugat- és Közép-Magyarországon a növekedést elsősorban a versenyszféra generálja, míg Kelet-Magyarországon arányait tekintve még mindig magas a közfoglalkoztatás növekedése miatti bővülés – mondta.
