Görögdinnyéből az idei termés a tavalyinál jobb, 220-230 ezer tonna lehet, amit a múlt évihez hasonló, 5700-5800 hektárról szednek föl. Sárgadinnyét több mint 500 hektáron termelnek – kétharmadrészt fólia alatt –, ebből 17-18 ezer tonna teremhet – mondta lapunknak Ledó Ferenc, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet (FruitVeB) elnöke. A tavalyinál jobb görögdinnye- termés annak köszönhető, hogy idén nem volt akkora aszály, mint tavaly, a hektáronkénti átlagtermés így negyven tonna körülire várható. Ledó Ferenc hozzátette, hogy igazság szerint az úgynevezett oltott technológiával termelők sokkal jobb, akár 70 tonnás hozamokat is el tudnak elérni, mint a magról termesztők, utóbbiak egy részénél alig 8 tonna is előfordulhat hektáronként. Az olasz, görög, spanyol termelők körében egyre inkább dívik az oltásos eljárás, Spanyolországban már nem is termesztik máshogy a növényt. Ez a technológia a klímaváltozás miatt is életerősebb, mint a magról termesztés, mert általa 2-3-szor több gyökérzetet ereszt a dinnye, így aszály esetén is nagyobb esélye van annak, hogy nem szárad el a gyümölcs.
A magyarországi görögdinnye- termőterület 60-70 százaléka Békés megyében található, Medgyesegyháza, Dombegyháza környékén, 50-70 kilométeres sugarú körben. – Az idei termést az országos vihar nem károsította, minősége az átlagosnál még jobbnak is tűnik – mondta Ledó Ferenc. Mint kifejtette, a görögdinnye 40-45 százalékát exportálják – elsősorban Németországba, Csehországba és Lengyelországba –, sárgadinnyéből az export minimális. Az árakról szólva a szakember kifejtette: a termelők a jelenlegi 120-150 forintos árnak örülnek, július végére, augusztus közepére azonban 70-100 forint közelébe csökkenhet a dinnye kilogrammonkénti ára.
– A Földművelésügyi Minisztérium (FM) arra kéri a vásárlókat, hogy ne Görögországból származó, hanem magyarországi dinnyét válasszanak – közölte a szaktárca, arra hivatkozva, hogy a magyar termény frissebb a külföldinél, illetve az ágazat 11 ezer családnak ad megélhetést. Az FM az elmúlt években bevezette a kereskedelmi regisztrációt, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih), illetve a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) pedig szezonról szezonra kiemelt ellenőrzéseket folytat a dinnyeágazat szereplői körében. A NAV ekáer-ellenőrzése kapcsán egy magyarországi cég fővárosi raktárában találtak több mint száz tonna igazolatlan eredetű görögdinnyét, a tompai határátkelőnél pedig egy Görögországból érkezett gyümölcsszállítmányt vettek hatósági zár alá adótartozás miatt. A Nébih több mint egy tonna, ismeretlen eredetű görögdinnyét foglalt le egy Fejér megyei, főút mellett árusító termelőtől, aki hazai termékként árulta portékáját. A helyszíni ellenőrzés azonban bebizonyította, hogy nem teremhetett a saját földjén.
Az út mellett történő árusítás önmagában nem jelent problémát: aki a hatósági engedélyeket beszerzi, például van közterület-foglalási engedélye, árusíthat így. Őstermelő kizárólag saját termését, más vállalkozás – viszonteladóként – vásárolt árut is. Az áru eredetét mindenkinek igazolnia kell, a termékeknek pedig meg kell felelniük a forgalmazási minőségszabványokban előírtaknak. Dinnyét lékelni csak akkor lehet, ha rendelkezésre állnak a feltételek a szükséges eszközök tisztításához és fertőtlenítéséhez, valamint a kézmosáshoz.
A Spar a dinnyeszezon kezdetével közleményt adott ki, melyben az áll, hogy a szezon indulásával idén is mindent megtesznek a magyar dinnye népszerűsítéséért, az importot pedig leállítják. A nemzetközi Spar-hálózaton keresztül már Horvátországba és Szlovéniába is eljut a magyar görögdinnye
