Fordulat a Mol és az INA csatájában?

A horvát alkotmánybíróság hatályon kívül helyezte az Ivo Sanader büntetőügyében hozott ítéletet.

A horvát hatóságok annak ellenére nem vetetették le a körözési listáról a Mol első emberét, hogy a vesztegetési ügyében idehaza is lezajlott egy per, s a magyar bíróságon felmentő ítélet született. Abban az esetben pedig, ha egy adott vád alól valamelyik uniós tagország bírósága felmenti a vádlottat, akkor más tagállam ugyanabban az ügyben már nem állíthatja bíróság elé. Vagyis a horvátoknak elméletileg már tudomásul kellett volna venniük, hogy Hernádi tisztázta magát a korrupciós vádak alól. Így az újra lefolytatandó Sanader-perben sem ültethetik a vádlottak padjára a cégvezetőt. Ennek pedig az lehet a következménye, hogy a magyar Mol-vezetőt levetetik az Interpol listájáról a horvátok. Az azonban a Mol–INA-ügyben eddig tapasztalható zágrábi tárgyalási stratégia alapján nem kizárt, hogy később valamilyen ürüggyel ismét felkerül a nemzetközi körözési listára Hernádi neve. A horvátok ugyanis egyfajta zsarolási lehetőségként kezelik a Mol-vezető köröztetését.

Az alkotmánybíróság döntésétől függetlenül Sanader nem hagyhatja el a börtönt, mert egy másik ügyben vizsgálati fogságba helyezték. A döntés ugyanakkor a Mol és az INA perében kihúzza a talajt a zágrábi kormány alól. A horvátok ugyanis Sanader megvesztegetésének a bizonyítottságára hivatkozva követelik vissza egy nemzetközi választott bíróság előtt zajló perben a Mol-tól az INA irányítási jogait, mondván: a magyar olajcég korrupció révén jutott ahhoz. Az INA részvényeinek egyébként 49,1 százaléka van a Mol tulajdonában, a horvát állam pedig a részvények 44,84 százalékát birtokolja. A horvátok azonban ragaszkodnak egy új részvényesi szerződés kötéséhez és az irányító pozíció visszaszerzéséhez. Most azonban a legfőbb érvük – a vesztegetési vád – nem állja meg a helyét a választott bírák előtt, ami egyes szakértők szerint a horvát fél pervesztését vetíti előre. A Mol ugyanis azt állítja, hogy törvényesen jutott a menedzsment- jogokhoz, s ezt a bíróság előtt is módjában áll dokumentumokkal bizonyítani. Míg a zágrábi kormány már nem tudja alátámasztani a vesztegetési vádjait és azt, hogy a részvényesi megállapodás kötésekor csalás történt.

A Mol és horvát kormányzat között immár évek óta zajló vita erőteljesen visszaveti az INA fejlődését és a magyar olajvállalat horvátországi beruházásait – vélik hozzáértők. Emiatt elemzők szerint nem biztos, hogy a Mol részt vesz majd a horvátok által már régóta tervezett Krk szigeti úgynevezett LNG-terminál megépítésében, amelynek az elkészítése most ismét napirendre került. A terminál a tengeren, tartályhajókon oda szállított cseppfolyós gázt állítaná vissza légnemű állapotba, s ezáltal az gázvezetéken is továbbíthatóvá válna Közép-Európába, így Magyarországra is. Sajtóhírek szerint a horvát elektromos művek és a gázszállítást végző Plincro cég hivatalosan is bejelentette: várják azoknak a külföldi befektetőknek a jelentkezését, akik részt vennének a Krk szigeti LNG-terminál megépítésében. A beruházás költségeit hatszáz-hatszázharmincmillió euróra becsülik a szakemberek, a kiadásokat a hírek szerint fele-fele arányban állná az Európai Unió és Horvátország. Az építkezés 2016 közepén kezdődhet, és három év múlva a terminál éves szinten négy-hatmilliárd köbméter gáz fogadására lesz képes.