A tájékoztatón kiderült, hogy a minisztérium már elkészítette erre vonatkozó javaslatát, és az egyik soron következő ülésén fogja tárgyalni a kormány, a további részleteket azt követően ismertetik.
Tállai András kiemelte: a megoldás keresése során szem előtt tartja a kormány, hogy az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal (EBRD) kötött megállapodást ne szegjék meg, valamint, hogy egy olyan, írásban rögzített megállapodás szülessen, amelyet a Magyar Bankszövetség is elfogad. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) részvételére szintén számít a kormány – tette hozzá. Kérdésre elmondta, hogy a lízingszerződésekre is kiterjed majd a készülő jogszabály.
Tállai András az autó- és fogyasztási hitelesekkel kapcsolatban elmondta: 200 ezer embert, szerződést érint ez a probléma, a szóban forgó hitel nagysága pedig meghaladja a 300 milliárd forintot. Az érintettek közül harmincezer embernek jelzáloghitele is van, ráadásul több tízezren vannak olyanok, akiknek autó- és fogyasztási hitelük is van, vagyis érzékeny problémáról van szó.
Azon ügyfelek élhetnek a majdani megoldással, akik ezt maguk is szeretnék, vagyis önkéntes alapon történik a belépés – fejtette ki az államtitkár. Tállai András emlékeztetett arra, hogy amikor a jelzáloghitelek forintosításakor a bankok többsége az autóhiteleseknek is felajánlotta a forintosítást, akkor az ügyfelek jelentős része nem élt ezzel. Úgy vélte, ezért fontos, hogy olyan jogszabály szülessen, amely mind a pénzügyi vállalkozásokat, bankokat, mind pedig az ügyfeleket ösztönzi a forintosítás vállalására.
Tállai András elmondta: a kormány bízik abban, hogy ezen probléma megoldásában is működik majd a „magyar modell”. Kifejtette, hogy a magyar reformok, megoldások működőképesek, hiszen az utóbbi öt év kormányzásának egyik legnagyobb eredménye a devizahitelezés megállítása, és a devizahitelesek megmentése volt.
Beszédében felidézte, hogy a 2010-es kormányváltást megelőző nyolc évben 140-szeresére emelkedett a devizahitelesek száma, 2011-ben pedig már egymillió 200 ezer embernek volt jelzáloghitel szerződése, vagyis a devizahitel minden negyedik magyar családot érintette.
Tállai András beszámolt arról, hogy a kormány 2010-től milyen lépéseket tett a devizahitelesek megmentésére: megszüntette a jelzálogalapú devizahitelezés lehetőségét, ezt követte a végtörlesztés, illetve az árfolyamgát, amelyekkel összesen 350 ezren éltek, és ami jelentős könnyítést jelentett az érintetteknek.
Elmondta, hogy a kormány az Európai Bíróságtól, majd magyar bíróságoktól kért jogi iránymutatást egy végleges – igazságos és költségvetési szempontból is vállalható – megoldás érdekében.
Tállai András emlékeztetett arra, hogy a Kúria tavalyi jogegységi döntésére alapozva három törvényt fogadott el az Országgyűlés: elsőként az elszámoltatási törvényt, hiszen a Kúria kimondta, hogy az egyoldalú kamatemelés tisztességtelen, illetve a tisztességtelen árfolyamrés használata kárt okozott az ügyfeleknek, és azt vissza kell téríteni nekik. A bankok ennek keretében összesen mintegy 744 milliárd forintot fizettek vissza, 181 milliárdot készpénzben, 563 milliárdot pedig – élő szerződés révén – jóváírtak az ügyfeleknek. Összességében mintegy 20 százalékkal csökkent ezáltal az érintettek törlesztőrészlete, több mint 80 százalék számára ez jelentős csökkenést jelentett, míg csak 1-2 százaléknál volt növekedés a törlesztőrészletben.
A bankok számára összességében több mint ezer milliárdos terhet jelentett a végtörlesztés, az árfolyamgát és elszámoltatási törvény. Az államtitkár elmondta: a forintosításról szóló törvény eredményeképpen 500 ezer szerződést váltottak át forintra, 3600 milliárd forint értékben. Hozzátette: a fair bankokról szóló törvényt is elfogadta az Országgyűlés, ez a jövőben védelmet jelent a banki ügyfelek számára.
Az elszámoltatásra visszatérve megjegyezte: a kiküldött 2,1 millió értesítésből 105 ezer panaszbeadvány érkezett (ami ötszázalékos arány), ennek jelentős részét a bankok elutasították. A Pénzügyi Békéltető Testülethez 4600 kérelem érkezett – tette hozzá Tállai András.
Hangsúlyozta, hogy a devizahiteles probléma rendezésére megalkotott magyar megoldást nemzetközi szinten is elismerik, például a horvátok és a lengyelek elkérték tanulmányozásra a magyar törvényjavaslatokat.
