Tállai András beszámolt arról, hogy a kormány 2010-től milyen lépéseket tett a devizahitelesek megmentésére: megszüntette a jelzálogalapú devizahitelezés lehetőségét, ezt követte a végtörlesztés, illetve az árfolyamgát, amelyekkel összesen 350 ezren éltek, és ami jelentős könnyítést jelentett az érintetteknek.
Elmondta, hogy a kormány az Európai Bíróságtól, majd magyar bíróságoktól kért jogi iránymutatást egy végleges – igazságos és költségvetési szempontból is vállalható – megoldás érdekében.
Tállai András emlékeztetett arra, hogy a Kúria tavalyi jogegységi döntésére alapozva három törvényt fogadott el az Országgyűlés: elsőként az elszámoltatási törvényt, hiszen a Kúria kimondta, hogy az egyoldalú kamatemelés tisztességtelen, illetve a tisztességtelen árfolyamrés használata kárt okozott az ügyfeleknek, és azt vissza kell téríteni nekik. A bankok ennek keretében összesen mintegy 744 milliárd forintot fizettek vissza, 181 milliárdot készpénzben, 563 milliárdot pedig – élő szerződés révén – jóváírtak az ügyfeleknek. Összességében mintegy 20 százalékkal csökkent ezáltal az érintettek törlesztőrészlete, több mint 80 százalék számára ez jelentős csökkenést jelentett, míg csak 1-2 százaléknál volt növekedés a törlesztőrészletben.
A bankok számára összességében több mint ezer milliárdos terhet jelentett a végtörlesztés, az árfolyamgát és elszámoltatási törvény. Az államtitkár elmondta: a forintosításról szóló törvény eredményeképpen 500 ezer szerződést váltottak át forintra, 3600 milliárd forint értékben. Hozzátette: a fair bankokról szóló törvényt is elfogadta az Országgyűlés, ez a jövőben védelmet jelent a banki ügyfelek számára.
Az elszámoltatásra visszatérve megjegyezte: a kiküldött 2,1 millió értesítésből 105 ezer panaszbeadvány érkezett (ami ötszázalékos arány), ennek jelentős részét a bankok elutasították. A Pénzügyi Békéltető Testülethez 4600 kérelem érkezett – tette hozzá Tállai András.
