Miközben a kormány 60. stratégiai megállapodását éppen a magyarországi tejtermelők tulajdonában lévő, az ország legnagyobb felvásárlójának számító Alföldi Tej céggel kötötte meg, a tej átvételi árai továbbra is jóval alacsonyabbak a termelők által elvártnál. A tejtermelők különösen az uniós tejkvóta áprilisi megszűnése óta elégedetlenek az átvételi árakkal, amelyek most körülbelül 25 százalékkal alacsonyabbak az egy évvel ezelőtti szintnél. Az országba pedig a kereskedők révén dől be az importáru – annak ellenére, hogy az agrárminiszter már egy éve a tejtermékimport csaknem 50 százalékos visszaeséséről beszélt. Egyes szakértők szerint a kormány próbálja kozmetikázni a helyzetet – most éppen az Alföldi Tej Kft.-vel történő megállapodással – és elkerülni a termelők demonstrációját. A tejárakat emelni azonban nem tudja.
Fentiek tükrében a Magyar Nemzet arra volt kíváncsi, hogy a hazai tejtermelők szorongatott helyzetében mit tesznek a magyarországi kereskedők: ők vajon mennyiért adják a (hosszan friss) UHT-tejet a fogyasztóknak, illetve tartanak-e – a gyanú szerint sokszor áfacsaltan behozott – importárut? Az agglomerációra és Budapest belvárosára kiterjedő felmérés alapján kiderült: importtej szinte mindenütt van, kivéve az Aldit és a Lidlt, utóbbiban 1,5 százalékos kiszerelésben kizárólag a Naszálytej „Pilos” elnevezésű tejét árusították, 189 forint helyett akciósan 179 forintért.
Nem olyan egyszerű tehát kiszorítani a külföldi importtejeket a boltokból, és ehhez nem elegendő az sem, hogy a hatóságok most már egyre inkább az ellenőrzésre helyezik a hangsúlyt. A Tej Terméktanács például úgy látja, hogy a NAV által legutóbb lefülelt ügyben csak 50-100 kamionnyi tej lehet érintett, miközben ez a mennyiség egy országos kiskereskedelmi lánc egyheti szlovák vagy cseh akciós tejmennyisége. Az általános forgalmi adó elcsalásának gyakorlata már többéves gyakorlat az ágazatban a legális szereplők kárára, és milliárd forintban mérhető adóbevétel-kiesést okoz.
Egy szlovák tejfeldolgozó által előállított 1,5 százalékos UHT-tej Szlovákiában 80-89 eurócent (250 forint körüli összeg), Magyarországon viszont ugyanennek a feldolgozónak ugyanezen teje 140-150 forint, úgy, hogy a szlovák nyerstej ára hasonló, mint a magyar, vagy drágább. Ha az árkülönbség dobozonként 20-30 forint, akkor „egykörös”, ha pedig 100 forint körüli összeg, akkor „többkörös” áfacsalás feltételezhető, és az ügy mögött valószínűleg cégláncolat áll.