„Az ezekben a hetekben tapasztalt, aggasztó helyzet a kínai tőzsdepiacon részben a bankok közötti hitelezés felpörgésének is köszönhető” – állítja Carlo Reiter, a J Cap gazdasági elemzője. A Quartznak adott interjújában a szakember felhívja rá a figyelmet, hogy ez a hitelezés gyakorlatilag egyirányú tőkeáramlás a nagy, állami tulajdonú pénzintézetek felől a kisebb bankok felé, ez a gyakorlat azonban a jelenlegi bizonytalan helyzetben rendkívül kockázatos. Noha segíthet a növekedésben, de melegágya az „árnyékhitelezésnek” is.
Reiter ismertetése szerint míg más országokban a bankok közti hiteleket általában rövid távra adják, Kínában ez másképpen van. Az idei év elejétől kezdve komolyan növekedni kezdett a bankok közti „visszavásárlási megegyezések” száma – ezek gyakorlatilag olyan elven működnek, mint a zálogházak: az egyik bank elad egy kötvényt, de megegyeznek, hogy mikor vásárolják vissza. A Quartz szerint júniusban a kínai pénzintézetek 41 ezer milliárd jüant vettek fel hitelként, 19 ezer milliárddal többet, mint januárban.
Reiter szerint a fő hitelezők a nagy bankok, és úgy látja, összefüggés van a kínai tőzsde kifulladása és a hitelezés megnövekedése között: a nagy, állami szereplők elkezdték kihelyezni a pénzt. Júniusban, a piac 30 százalékos csökkenésével egy időben tízezer milliárd jüannal többet adtak kölcsön a nagyok.
A Quartz cikke szerint a hitelezési hullám július eddigi részében is folytatódott.
Ismert, nemrégiben került reflektorfénybe, hogy a kínai tőzsdén buborék fújódik: rengeteg lakossági befektető szerzett kisebb vagyonokat, miközben az ország gazdasági növekedése lassulni kezdett. Patrick Chovanec, a Silvercrest Asset Management vezérigazgatója szerint a kínai tőzsde megdöbbentő felértékelődésével gyakorlatilag elvált a reálgazdaságtól.
A Quartz elemzése rávilágít: 2014 júniusa óta a bankoknak köszönhetően 23 ezer milliárd jüan (3700 milliárd dollár) jelent meg hirtelen a tőzsdén, majd még gyorsabban el is tűnt.
